A szívleckék kemények, direktek és sosem köntörfalaznak. Sokszor gyorsabbak, mint egy szívlövés, váratlanul érnek, felkészülni, védekezni sincs időd. Hiába tartod magad elé pajzsként az újonnan megtalált életcélod, a szívleckék pillanatok alatt ráébresztenének arra, hogy ez nem a Te utad. Bármennyire kényelmesen jársz rajta, és bármilyen gyönyörűséget okoz az út minden egyes szegletének felfedezése, azt mondják,… Tovább »

Vannak emberek, akiknek mindig van bátorságuk felszállni a repülőgépre. Időben ott vannak, felkészültek, megfelelően becsomagoltak mindent, indulás előtt két órával ott vannak. Nem félnek az újtól, nem félnek attól, hogy viszontagságos úton vagy pedig könnyedén, baj nélkül, kedvező időjárási viszonyokkal érkeznek meg. Nem ők azok, akiknek a nevét hangszórók viszik szerteszét a terminálban, számukra nincs… Tovább »

Te is fapadossal utazol? Azt mondod, ugyanoda érsz a végén, minek a felhajtás. Minek a bőrülés, a fullos kiszolgálás? Ahogy visszaemlékszem, az esküvődön elég nagy felhajtás volt, ötszáz ember. A fogadás hol máshol, mint Duna-parti rendezvényhajón, nászéjszaka szemben a luxusszállodában. Az életed menete is ott volt utoljára ötcsillagos. Azóta nemhogy upgradelnél egy jobbra, de házasságod fapados… Tovább »

Június volt, fojtó és nehéz  orgonaillat. Úgy nehezedett a mellkasára, mintha figyelmeztetné, sürgetné. Nemsokára itt az idő. Nem érzett félelmet. Harmadjára történik mindez és most már utoljára. Éppen ezért megélni akarta. Már nem olvasott szakirodalmat, mindent tudott. Ösztönösen akart benne lenni élete filmjének ebben az epizódjában, nem volt koreográfia, mégis tudatos maradt. Kilenc hónap ösztönös… Tovább »

Visz minket a vonat, száguld velünk. Fejem a válladra hajtom, arcommal bekuckózom a vállgödrödbe. Ujjaink egymásba kulcsolódnak, hüvelykujjad néha megsimítja kézfejem. Késő este van, a vasúti kocsiban félhomály. Néha oldalról rád pillantok, látom a profilod a halvány lámpafényben, beleszippantok az arcod illatába. Sötétkéknek tűnik a szemed. Érdekes, hogy nappali fényben néha szinte víz-kék, ahogy engem… Tovább »