
A lányom összetört szívét ragasztgatom. Igazítom, javítgatom a mozdulatait, finomítom képlékeny személyiségét, vigyázom törékeny önbizalmát. Amikor ő alkalmat ad rá, és amikor alkalmat ad rá a keszekusza életünk. Mert egy egyáltalán nem sablonos életmenetből próbálunk elfogadhatót alakítani, és szándékosan kerüljük a szívtépő emlékeket, elhessegetjük, másra tereljük a szót. Olyan, mint amikor egy paralízises túl van az…
Tovább »