Te tudod, mi az, hogy megszelídíteni?
Igen, valami tényleg olyasmi, amit az emberek alaposan elfelejtettek. Kapcsolatot teremteni, minden nap egyre közelebb ülni, előre elkezdeni örülni, díszbe öltöztetni a szívet, valaki számára egyetlennek lenni. Miért olyan nehéz ez mostanában? Miért olyan nehéz kitárni a szívet?
Mert mint a Kis Herceg rókája én sem játszhatom veled addig, amíg nem vagyok megszelídítve. Nem játszhatom veled az életet úgy igazán. Nem kacaghatok, bolondozhatok felszabadultan, nem rajzolhatok terveket, nem ültethetek napraforgót, nem álmodhatom veled, amíg nem érzem, hogy Te felelős vagy értem. Éreznem kell, hogy az egyetlen vagyok, ahogyan veled is éreztetnem kell ugyanezt.
Fülelni akarok, hallani akarom a lépteid neszét, ahogyan hazafelé lépdelsz. Várni akarlak. Hiányolni akarlak. Hagyni akarom, hogy megfényesedjen tőled az életem.
Engedni akarom, hogy kihozd belőlem az igazi nőt, a feminin jegyeket, aki valójában vagyok. Engedni akarom, hogy kihúzd nekem a széket, ha leülnék, hogy feladd a kabátom, hogy kivedd a kezemből a szemeteszsákot. Hogy lehozd a padlásról a téli abroncsokat és fel is rakasd. Hogy lepakolj, összeillessz, megjavíts, felfúrj, megtankolj, beparkolj. Hogy hivatalos helyeken intézkedj helyettem. Nem, nem azért mert ezekre nem vagyok képes egyedül. Hanem azért, hogy Te férfi legyél, én pedig nő.
Hogy gyönyörködhess bennem, mert kifestettem, kilakkoztam, besütöttem, kihúztam. Mert megterítettem neked. Mert reggelit csináltam és neked szedek először. Hallgasd a csicsergésem és szeress is hallgatni.
Még néha visszhangoznak a mondatok a múltból. Be kell fognom a fülem, mint a gyerekek, nem hallom, nem hallom… “Nem tankoltad meg a kocsit bazmeg?!” ”Mikor hívod már ki azt a kurva szerelőt?” “Fesd le a kerítést, nyírd le a füvet, ha csípi a szemed…” “Emeld fel a segged és fesd ki a garázst te, képes vagy rá, minden nő képes…!!!”
Képes voltam rá, biztosan. Mert meg is tettem. De közben kicsit a könnyeimet nyeltem. Aztán olyan jól sikerült a tréning, hogy évekig minden olyan dolgot megtettem, amihez a lelkem mélyén férfi segítség hiányzott volna.
Aztán a helyzet fokozódott, már nem is fogadtam el férfi segítséget, akkor sem, ha felajánlották. Hiszen ügyes lány vagyok, megmondták, képes vagyok rá.
Képes voltam rá, de nem esett jól!
Nem, én nem nem akarok markáns, férfias vonásokat. Én a csontom velejéig és az utolsó lélegzetvételemig Nő vagyok. És úgy is akarok viselkedni.
Te ezt tudod. Légy szíves szelídíts meg. Vagy legalábbis ne hagyd abba. Hogy játszhassak veled, hogy játszhassam veled az életet. Veled játszhassam.
Hogy egyetlenegy lehessek számodra a világon.
