Csiszolódunk egymáshoz, mint édesvízi kövek. Idővel, ha végigsimítasz rajtam, érezheted, már nincs rajtam durva, érdes, recés, vagy téged zavaró felület. Nincs olyan, ami megzavarná ujjaid vándorlásának menetét, nincs, ami gátolná életünk menetét. Az évek, mint patak mosott ilyen simára és az, hogy mellettem voltál, és nem mozdultál mellőlem. Nem hagytad magad elsodorni, ellenálltál természeti és emberi erőknek, ott akartál maradni mellettem. Te is letisztultál, ahogyan én, velem együtt hagytad magad simára csiszolni.
Ma már ilyen letisztultak vagyunk. Nem mozdulunk egymás mellől, tudjuk mit akarunk és tudjuk, mit nem. Nem gördülsz elém, nem sértesz, nem ütsz meg. A cél az, hogy lecsiszolódott, sima felülettel egymás mellett úgy lélegezzünk, hogy a másik is kapjon levegőt. A másikat is érje napfény. És legyen elegendő élettere. Ne érezze szűknek, sem túl tágnak a távolságot, ami közöttünk van. Természetes élőhelyünk legyen, olyan legyen, amiben boldogok és elégedettek vagyunk. Ne akarj belekényszeríteni valami mesterséges, hamis dologba, nem fog menni. Olyanban sem érzem jól magam, ami csak neked tetszik. És abban sem, ami trendi vagy szezonális. Ezek halandó dolgok. Nekünk az állandóság kell.
Nem lettem volna veled boldog, ha Téged zavar, hogy ferdén vágom a kenyeret. Ha beleeszem a görögdinnye közepébe. Ha taszít, hogy néha hanyatt fekve nyitott szájjal horkolok. Vagy ha nincs kedvem kimozdulni, mert bolyhos zokniban és kinyúlt pulcsiban filmet akarok nézni veled. Vagy mert imádom a gumicukrot. El sem kezdtünk volna összecsiszolódni. Bele sem vágtunk volna. Ha kiderül, hogy nem vagyok megkeresztelve, vegetáriánus vagyok vagy fura szeánszokra járok.
Akkor belevágtál volna? Ugye, hogy nem. Az alapok rendben voltak. Akkor showtime. Csiszolódhatunk, drágám. Az első rostán átmentünk, miért ne mennénk tovább.
Mert Te nem mondtad, hogy a kenyér, amit vágok nem szabályos. Úgy is megetted. És nem zavart, hogy néha belevágtam a dinnye közepébe. Mindenki tudja, hogy az a rész a legjobb. Ha horkoltam, finoman oldalamra fordítottál és átöleltél kifliben. És nem mondtad, hogy a gumicukor undorító vagy egészségtelen.
Átmentél az alkalmassági vizsgán. Aki valakivel közös életre készül és nem tudja elviselni hozott vagy szerzett egyéni megnyilvánulásait, szokásait, az nem megy át az első rostán, Csúfosan megbukik a közös élet alkalmassági vizsgán. Az bele se vágjon a következőbe, ne is próbáljon meg csiszolódni, nem fog menni.
Mert akit kezdetektől zavarnak bizonyos dolgok, az a közös élet nevű vészesen komoly játék során, majd ezektől mindvégig a plafonon lesz. A kenyértől, a dinnyétől, a horkolástól, a gumicukortól, a bolyhos zoknitól és a tofutól. Mert ennek a társasjátéknak az alapja a mély szeretet. Kit érdekel a dinnye vagy a gumicukor? A szeretet felülírja mindezt.
Hagyj magamtól csiszolódni, tisztulni, fényesedni. De legyél ott mellettem.
Köszönöm neked.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: