Eszter élete

Honnan ered a női lét teljessége?

A nőgyógyászati váró folyosóján hárman várakoznak. Az ütött-kopott kényelmetlen kórházi székek szebb napokat is láttak már, némelyiken már csak nyomokban látható a zöld festék. Lenne elég ülőhely, a lány mégis a székekkel szemben támasztja a zöld csempét, feje fölött a falon egy kilenchetes embrió képe. Pontosan ezt nem szeretné látni. Mert ha leül tekintete akarva… Tovább »

Testem az elmém börtönében

Hogy mikor kezdtem éhezni, pontosan nem tudom megmondani. Lehet, hogy már nyár elején, amikor vége lett a sulinak. De az is lehet, hogy nyár végén, amikor anya végleg elköltözött tőlünk. Nem szokványos válás volt az övék, apa mindent elkövetett, hogy anyánk életét megkeserítse, és teljesen a padlóra küldje őt. Apám férfiúi egója toporzékolva dühöngött egészen… Tovább »

A férfi nem szexmasina

Sok nő tévesen azt gondolja, a férfi csupán két lábon járó tesztoszteron-halmaz, és túltengő potencia. A férfiasság kiváló karakterisztikus jegyeit azonban nem csupán a méret, vagy a szexuális teljesítőképesség adja meg. Bár valljuk be, az ebbéli hiányosság nagyon is tudatformáló tényező tud lenni.  A történelem folyamán a férfi lehetett akár messze földön híres gyógyító, hadvezér,… Tovább »

Anyám szépnek látta önmagát

Anyám szépnek látta önmagát, és látja a mai napig. A színes, parfümillatú kendői egy fiókban voltak egymás hegyén-hátán, mert soha nem volt ideje rendet rakni benne. Anyám sajnálta az időt a fölösleges dolgokra. Mindig a sárga kendőt vettem ki, amikor ötévesen királylányosat játszottam. A fejemre kötöttem, leért a derekamig, azt képzeltem hosszú, aranyszőke hajam van,… Tovább »

Kötéltáncosok

A kötéltáncosok nap, mint nap kockára tesznek mindent. A markukban tartanak, manipulálnak a mozdulataikkal, arra kényszerítve minket, hogy elvarázsolva, megbabonázva figyeljük őket. Szelíd, passzív agresszióval arra kényszerítenek, hogy befészkeljék magukat a gondolatainkba, de ott nem építenek, hanem inkább rombolnak és fertőznek, mint alattomos vírusok, vagy gombák, akik csak arra várnak, hogy porondra lépjenek, reaktiválódjanak, gyengítsenek… Tovább »

Az Ideális Nő

Az Ideális Nő nem “Yes Woman”, önálló gondolatai vannak, érvel, és vitáz. Mindezt lehetséges, hogy tűzrőlpattant, mediterrán habitussal teszi, ám eközben női vonzereje mégsem szűnik meg csillogni. Az Ideális Nő beszélgetőpartner, és ha valamiben nem kompetens, azt kedvesen közli. A “minden úgy lesz, ahogy te akarod, drágám” kijelentéseket messziről elkerüli. Ha valamivel elégedetlen, azt a lehető… Tovább »

A hitelesség művészete

Az üzleti és privát életben egyaránt fontos a hiteles, önbizalmat, és önelfogadást sugárzó, meggyőző magatartás. Ugyanezt a belső harmónián és helyes önértékelésen alapuló hozzáállást kell sugároznunk környezetünk felé is, ellenkező esetben vélt hitelességünk és meggyőző erőnk csak hamis imitáció, silány utánzat. Kellemetlen érzés, amikor nem senki nem vesz komolyan, ugye? A hiteles emberi magatartás nemcsak… Tovább »

Amikor hiszel bennem

Amikor mindenki felállt és hazaindult, te még mindig ott ülsz a nézőtéren, és engem figyelsz. Nem volt fergeteges tapsvihar, csak olyan átlagos, szerintem. Kétszer tapsoltak vissza, ez kicsit elszomorított, te láttad az arcomon, még a valós emberi sminkálarcom mögé is beláttál. Széthúztad a védelmező, harci díszem függönyét, azon túl, ott is láttad, egyre csak a… Tovább »

Hol vagytok, régimódi férfiak?

Hol vagytok, régimódi férfiak? Énekeltek-e nekünk bús-szerelmes melódiát az ablakunk alatt? Figyelitek-e, ahogyan halvány fény villan, függöny rebben, mert ott vagyunk, ott várakozunk mögötte, aprócska szobánk rejtekében, mi régimódi lányok. Hol vagytok, ti régimódi férfiak, akik nem tartotok minket őskövületnek, vagy lovagkorból visszamaradt, lóháton illedelmesen keresztben ülő, hibbant időutazóknak? Akik megértitek, bennünk összeomlik egy rólatok alkotott… Tovább »

Hegek

A hegek különös ismertetőjelek, azt mutatják, életben maradtunk. A hegek tapintható, simítható bizonyítékai annak, hogy túléltük a fenyegető égszakadást és földindulást, hogy emberfeletti lelkierővel egyenként lefejtettük magunkról az egészséges sejtjeinket pusztító és fojtogató indákat, vagy lerúgtuk magunkról azt, ami éppen a lelkünket készült megerőszakolni és maga alá gyűrni, hogy aztán módszeresen vitriolba mártogathassa a szívünket…. Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!