Eszter élete

Veled megelégszem…

Amikor meghívott egy kávéra a benzinkútnál, ott kezdődött minden. Illetve inkább ott, amikor a jegygyűrűdet a tárcádba csúsztattad és nem éreztél lelkiismeret furdalást. Az autópálya pihenőhelyei különös, misztikus megállóhelyek. Mész, haladsz, száguldasz az úton, aztán jön egy pihenőhely, találkozol valakivel és innentől bárki lehetsz. Nem is számít, hogy valójában ki vagy, senki sem kérdezi. Úgyis… Tovább »

Szeretőnek lenni

Mindegy, hogy régen történt-e, vagy mostanában. Amíg élsz, vissza fogod tudni idézni, hogy milyen volt. A pillanatra is emlékszel, amikor megittad a keserédes, lassan ölő bájitalt, a pillanatra, amikor már nem tudtál és nem akartál nemet mondani, dehogyis akartál. Kortyoltad a mérget, sőt kértél belőle még egy pohárral, aztán még eggyel és abba sem bírtad hagyni…. Tovább »

Lélektelenek

Esik az eső, a felázott szempillafesték szomorú-komikus fekete csík az arcán. Úgy néz ki a lány, mint egy bohóc. Valójában az is. Egy szeretni való, ám kezelhetetlen bohóc, széplelkű és nagyon érzékeny, mert ha a koncertteremben meghallja, hogy felsír egy hegedű már csorognak is a könnyei. Építgeti az önvédelmi várat maga köré. Lassan rezisztens lesz a… Tovább »

Biorobot?

Egy bizonyos férfiúi viselkedés tendenciát próbál górcső alá venni ez az írás.  Ez az  alapvető szerepeket összezavarja, az érzelmeket  rendesen összekuszálja és tehetetlenség érzésünket fokozza. A nő valóságos lelki Caminot jár meg, aminek a végén a férfi úgy érzi, csupán funkcionálisan használva van, méghozzá egyetlen fizikai tevékenységre, amihez jó esetben ő még mindig elengedhetetlen, vagyis élvezetesebb … Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!