Eszter élete

Napraforgók…

Visz minket a vonat, száguld velünk. Fejem a válladra hajtom, arcommal bekuckózom a vállgödrödbe. Ujjaink egymásba kulcsolódnak, hüvelykujjad néha megsimítja kézfejem. Késő este van, a vasúti kocsiban félhomály. Néha oldalról rád pillantok, látom a profilod a halvány lámpafényben, beleszippantok az arcod illatába. Sötétkéknek tűnik a szemed. Érdekes, hogy nappali fényben néha szinte víz-kék, ahogy engem… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!