Mondd, szeretsz? Az állát is magad felé fordítod, a szemkontaktust is erőszakkal létesíted. Csak a szája mondja ki a szavakat, úgy formálja, ösztönösen. A szeme nem beszél hozzád, olyan, mint egy behomályosodott tükör, de ha letörlöd a párát, nincs mögötte semmi. Már nem látod magad benne. Mégis kierőszakolod a szót, miért csak ez ad megnyugvást?… Tovább »

A webkamera szerelmek a kibertérben köttetnek. Időtartamuk limitált, addig tartanak, ameddig pattognak a szikrák  két összevillanó tekintetben, ameddig a monitoron át látni az ismeretlenül ismerős arc szembogarának tágulását. És pontosan addig, ameddig van internetkapcsolat, illetve megfelelő kép és hangminőség, ami ez esetben prózai, nem idevaló és rendkívül igazságtalan. Az ő szerelmük is valahol a fellegekben lebeg,… Tovább »

Az interneten át kapott bókokat, vagyis az e-bókokat nem Te kapod, hanem a fotód, amit feltöltöttél. A fotó, ami lehet, hogy kilencvenes években készült rólad. Netán a gimnáziumi tablóképed. Vagy legalább kétszáz méterről készült rólad és Te derékig vízben állsz, vagy annyira a messzeségben pózolsz, hogy piros, figyelemfelhívó karika jelölhetne téged. Az is lehet, hogy… Tovább »