Az élet megszámlálhatatlan alkalommal, csodás ajándékokkal árasztotta el őket, masnival átkötve, ízlésesen csomagolva, ők mégsem mertek belenézni egyetlen csillogóan fénylő dobozba sem. Még csak a masnit sem lazították meg rajta, hanem csak ennyit mondtak: nem kellett volna. Az időnként, periodikusan érkező életajándékokat feltették a polcra, és soha nem nyitották ki, így sosem tudták meg, mit… Tovább »

Az első békés születésnapom. Az első születésnap, amikor újjáépült életem díszletei között sétálva nem szorul el a torkom, nem fog el bizonytalanságérzés, vagy mély hiányérzet. Az első békés születésnapom, amikor inkább nem menedéket keresek, és ott húzom meg magam, hogy ne kelljen összetört, első életem maradványait figyelnem, ne kelljen megoldásokon törni a fejem. A születésnapokat eddig… Tovább »

Néha olyannyira elvakult vagyunk, hogy nem látjuk, ami a lábunk előtt hever. Bátortalanul, titkon reménykedünk valami jóban, valamilyen pozitív változásban, ami megfordíthatja a széljárást, és hosszú idő óta viharban veszteglő hajónk végre csendes, sima vizekre ér. Talán ott is marad, talán horgonyt ver, talán el sem indul többé onnan semmilyen útra, mert nem kockáztat, már… Tovább »

Ugyanaz maradj, mert nem akarom évek múltán azt mondani neked, hogy amivé lettél, már nem ismerem. Nem akarom az arcodat, szemedet fürkészni kétségbeesetten, általam valaha szeretett, és külön nekem dedikált részletek után kutatva. Nem akarok minduntalan a tested melegéből bizonyságot szerezni, nem akarok a bőrödbe szippantva feromon-mintát venni, egykori lényed biztonságában nyugalomra vágyni. Nem akarok… Tovább »

Életed rendezője időnként választás elé állít. Kíváncsian várja a válaszodat, mi az, amit szeretnél, melyikük kell? A tetszetős, fényes, szabályos, ám belül üres, ízetlen és keserű? Vagy a kevésbé harsány külsejű, nem standard paraméterekkel megáldott, szerényebb változat? Az előbbitől gyomorrontást kapsz a hozzáadott mesterséges adalékanyagoktól és más szemfényvesztő hókuszpókusztól, hosszú távú lelki egészségromlást is okoznak,… Tovább »

Nézlek és már nem tudom megfejteni arcod barázdáit. Keresem a lágyságot a vonásaidban, az emberi megnyilvánulásokat, de már nem találom, nem ismerlek fel. Tested egyetlen görcsbe rándult feszültség, nem is akarod, hogy nézzelek. Önkéntelenül is elfordulsz, nem akarod, hogy meglássam torzult arckifejezésed mögött az embert. Nehéz elhinnem, hogy a gyermekeim apja áll előttem, mára idegen… Tovább »

Nem érted? Nem működik. Hiába gyújtottam fehér színű gyertyát. Egyébként nem is értem, miért fehér kell. Tudom, ne mondj semmit. Negatív gondolat. Bizalmatlanság. Gyanakvás. Hessegessem el őket, nincs helyük a fejemben. Mind a Te szavaid. Szóval, meggyújtottam a fehér gyertyát, amit egyébként alig találtam meg. Relaxációs zene nem volt, kissé túlzásnak éreztem. Mély levegőt is vettem,… Tovább »