Unom a szerető témát. Úgy érzem, lassan de biztosan haladunk szegény szeretők piedesztálra emelése felé. Mintha a szeretői státusz egyfajta nem kötelezően, de elvártan végrehajtandó huszonegyedik századi női életfeladat lenne. A szeretőket boldogan üdvözlik hasonló cipőben járó, női sorstársak a klubban, közösségi oldalakon szeretőnek lenni  témájú zárt csoportok alakulnak, ahol minden beavatott elsírhatja saját történetét…. Tovább »

Igazából fogalmunk sincs, végül is ki vagy mi adja le nekik a távolban a jelzőfényt. Hogyan kapják a harmadfokú riasztást, elég mókából, vége a bulinak, ideje visszatérni a tisztes családi élethez? Ideje újra belebújni a férj és a családapa szerepébe, ideje meccset nézni hétvégén, ideje lenne újra négyre odaérni a suliba, szülői értekezletre kell járni,… Tovább »

A szép, szomorú nők mind újra királynők lehetnének. Magukat már eleget sajnálták, ezért jobb híján, egymás sorsán sajnálkoznak, felhördülnek, visszahőkölnek, hitetlenkednek és megrökönyödnek. Jobb így, jobban telik az idő, nem jut idő saját sorselemzésre, aminek a végén úgyis fekete macska, villámok, borús égbolt, és összetört tükör az eredmény. Ilyen egyszerű lenne az élet képlete? A… Tovább »

És hány szerepet játszom még el akarva vagy akaratlanul? Ülök az életem aprócska öltözőjében, és sorra váltják egymást a kosztümök, amiket felpróbálok. Valaki megsimítja a hajam, az arcát nem látom, élesen szemembe világít egy lámpával, gondosan kisminkel. Ne aggódj, az Élet mindig hagy időt átöltözni, mondja biztatón. De mi van, ha nem? Mi van akkor,… Tovább »

Minden azzal az üzenettel kezdődött. Vigyed akkor a férjemet… Meg sem akartad mutatni nekem, mert valójában már émelyegtél az egésztől, fojtogatott, a mellkasodra ült, belekúszott az éjszakáidba, aludni sem tudtál. Az a nő mindenhol megjelent, eléd toppant a semmiből, és te egészen kicsire töpörödtél, ösztönösen összehúztad a kabátot magadon, ez lehetett az egyetlen önvédelmi mozdulatod. Nem… Tovább »

Mindegy, hogy régen történt-e, vagy mostanában. Amíg élsz, vissza fogod tudni idézni, hogy milyen volt. A pillanatra is emlékszel, amikor megittad a keserédes, lassan ölő bájitalt, a pillanatra, amikor már nem tudtál és nem akartál nemet mondani, dehogyis akartál. Kortyoltad a mérget, sőt kértél belőle még egy pohárral, aztán még eggyel és abba sem bírtad hagyni…. Tovább »