Eszter élete

A szerelmem tükrében

Az igaz szerelem a legélesebb és legőszintébb tükör, ami a legszebb, legtitkosabb és önmagam által is ismeretlen arcomat mutatja. Van úgy, hogy nem tetszik az az arcom. A tekintetem zavart, arcom felhős, gondterhelt, csupán megfelelni akarok, nem találom önmagam. Olyankor úgy érzem, csupán szolgáltatok, jó szót, ölelést, simító érintést. Én vagyok az éjszakai fény, az oázis… Tovább »

Ma felkelek és járok

Valaki jöjjön. És rázza ki a lelkemből a port, mintha elhagyott szobában régen vigyázban álló díszpárna volna. Engedje be a fényt az ablakokon, húzza szét a nehéz függönyöket, hadd nézzem, hogyan táncolnak vidáman a porcicák a beáramló napsütésben. Szűnjön a dohos, áporodott mozdulatlan vegetáció szaga, ma felkelek és járok, engedem hadd csókoljon szájon az élet…. Tovább »

Pénz, pénz, pénz

Önmagából kifordult világunkban torz a tükör, amit magunk felé tartunk. Ráadásképpen, azt gondoljuk, a színes kavics. ami a szemünk előtt van, majd megszépíti a szürke, eltorzult, értékét és értelmét veszített valóságot. Mennyire számít a pénz az emberi kapcsolatokban? Mennyire számít a szerelemben? Manapság egy randi kísértetiesen hasonlatos egy szociológiai felméréshez. Hol élsz? Mid Van? Mit… Tovább »

Nem kell a gyémánt?

Elfáradt a kapcsolat, szoktuk mondani. Valójában, mi fáradtunk el, akik eddig érzéssel, idővel, energiával töltötték fel. Leülnénk egy kockakőre és mutatnánk, időt kérünk, tagjainkban halálos fáradtság, és már nem viseljük el a másik jelenlétét. Mert eltakarja a fényt és a kilátást, már nem látjuk tőle a jövőnket, legalábbis, nem úgy, ahogy mi szeretnénk. Elgázoltuk majd cserbenhagytuk… Tovább »

Szeretsz, és én nyugodtan alhatom

Nézed, fürkészed az arcomat, ahogyan alszom. Lelkem ablakai bezárva, csak öntudatlan vonásaim beszélnek hozzád. Pilláim alá férkőznél legszívesebben, hogy megtudd, benne sétálsz-e az álmaimban, mindenek fölé helyezve még mindig szerepelsz-e bennük, és a fekete-fehér semmitmondó képekből csinálok-e még szivárványragyogást. Mi mindig kiszínezzük, ami elszürkült. Távol kerülünk, hajszálon múlik, hogy elengedjük egymás kezét, mintha szándékosan taszigálnálak… Tovább »

Valaki útra vált

Mintha doronggal ütötték volna gerincen. A sorok úgy érkeznek az agyába, mint valami felmentő sereg. Mint egy gyors fájdalomcsillapítás, vagy legalábbis egy magyarázat, a bénult érzésre, ami jelenleg átjárja az érzékeit. Valaki útra vált. Valaki elment, abbahagyta e földbeli sétát, és szétroncsolt végtagokkal és összezúzott fejjel egy intenzív osztály steril neonfényében pihent le végleg, öntudatlanul, emlékek… Tovább »

Száz karod van

Összeszokottan táncolunk, puhán körülölel a levegő, a veled eltöltött évek rám fonódnak, mint gondoskodó, biztonsággal tartó polipkarok. Száz karod van, mert ha egyet lefejtek magamról, ott van a többi, ami megtart. Elengednélek, és kapaszkodnék beléd, beszélnék, megnyilvánulnék és kiállnék magamért. Egyedül is táncolnék. Tudom egyedül is tartani magam, bizonygatom elszántan, ellöklek magamtól, aztán mégis úgy szeretném,… Tovább »

Hízlaló szerelmek

Rá kellett döbbennem, én egy igazi átváltozó művész vagyok. Bámulatosan változtatom az alakomat, évről évre, mintha updatelt Barbamama lennék, akinek csuda módon nyúlik teste és meg is változik. Az átváltozás nálam tendencia évek óta, leesik tőle az áll, és rég nem látott családtagok haladnak el mellettem köszönés nélkül. Ennek egyetlen oka van, és ez a… Tovább »

Keresztutak

Útjaink mióta keresztezik már egymást? Hányadik alkalommal állok már a keresztútnál, azt remélve, most végre arra az útra lépek, ahol soha többé nem találkozom veled?A sorsunk úgy tűnik, élvezi, hogy csapnivalóan rossz ripacsokat csinál belőlünk. Szántszándékkal játszunk botrányosan tehetségtelenül a való élet színpadán, előre elrendelt sorsú tragikus hősök vagyunk, kiknek az élete eredendően boldogtalan. Senki… Tovább »

A szerelemnek múlnia kell?

Valóban múlnia kell a szerelemnek? Nem egészen két év és a szerelemhormon kiürül a szervezetből, elillan, elpárolog, mint egy feromon parfüm? Riadtan pislogunk körbe, ki ez az ember és egyáltalán, mit keresünk mellette? Menekülőre fogjuk, sietve új tűz, új bizsergés után kutatunk. Párkapcsolatunk ellen súlyos merényleteket követünk el, mint például elhanyagolás és gondatlanságból elkövetett rombolás. A… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!