Néha olyannyira elvakult vagyunk, hogy nem látjuk, ami a lábunk előtt hever. Bátortalanul, titkon reménykedünk valami jóban, valamilyen pozitív változásban, ami megfordíthatja a széljárást, és hosszú idő óta viharban veszteglő hajónk végre csendes, sima vizekre ér. Talán ott is marad, talán horgonyt ver, talán el sem indul többé onnan semmilyen útra, mert nem kockáztat, már… Tovább »