Volt egy olyan pillanat. Amikor odaléptél hozzám és kivettél a kezemből minden önvédelmi fegyvert. Az önvédelmi fegyvereim jól működtek az elmúlt években, kiválóan forgattam a bizalmatlanság, a félelem, a gyanakvás és a zárkózottság kardját. Mégis most önszántamból adtam oda, beszélned sem kellett hozzám, sem suttogva, sem meggyőzően, nem kellett kicsavarnod a kezemből, nem kellett, hogy… Tovább »

A nyughatatlanokat mintha megjelölték volna odafent. Ha a jövő kristálygömbjén láthatták volna a jövőt, figyelhették volna eljövendő földi életük epizódjait, csak mindannyiszor magányos, bizonytalan, és emberi kapcsolatokra képtelen bolyongóknak látták volna önmagukat. Nem kérdezte senki, így kell-e nekik a nagy kaland, nem kaptak biztató szavakat, mint például, nem lesz olyan vészes, a helyzet majd alakul,… Tovább »

Azért így harminc év után bevallhatom, elég kellemetlen volt, amikor az óvodában mással játszottál. Mondhatni fájt. Fekete betűs nap volt a naptárban, csak bolyongtam, nem találtam a helyem. Egy idő után újra visszatértél hozzám, újra velem játszottál, de velem mindig mást, mint vele és főleg máshogyan. Ha nagycsoportosként lehet úgy érezni, izzott körülöttünk a levegő… Tovább »