Sorsokat őrzök, élettörténeteket hallgatok, azokat megjegyzem, és elraktározom magamban. Egyetlen történetet sem felejtek el. Azokat névhez, személyekhez és időhöz kötöm. Az emberek egyszer csak elkezdenek mesélni. Soha nem tudom felidézni, melyik az a pont, amelyen átbillennek. Melyik az a pillanat, amikor kinyitják a szívüket és elém tárják emlékeik könyvét. Volt idő, amikor zavarban voltam, nem értettem,… Tovább »

Az őszinteség azt jelenti, hogy lecsupaszított lélekkel, semmit sem rejtve jelensz meg előtte. Mégsem vagy nyitott könyv, nem akarja múlt- történeteidet újra és újra átlapozni, nem elemez ki semmit, nem vár magyarázatot és nem ítél meg. Múltad csomagját a hátadon vitted, úgy érkeztél a szerelem oázisára. Pihenni akartál már, le akartad pakolni, azt akartad, hogy… Tovább »

A “házas-külön él” gyanakvásra ad okot, az “egyéb” egyenesen megrémít, a “házas” meg eltaszít. Csak az elvált és nőtlen nyugtat meg? Aki házas-külön él kategóriára iratkozott fel, egyáltalán nem biztos, hogy tényleg életvitelszerűen így is cselekszik. Néhány férfi nőket meghazudtolóan empatikus, ha ő is érdekelt a történetben, hiszen felismeri, hogy erkölcsileg eléggé megkérdőjelezhető, ha házasként keres társat…. Tovább »

” Ki viszi át a Szerelmet? Én egyre inkább emiatt aggódom. Ha üzit írsz, hogy taliznál velem és megihatnánk egy üccsit, inkább bele se kezdj…” Először ez a két mondat ragadja meg a férfi figyelmét. Aztán a fotó. Egyetlen profilkép, vállra lágyan omló gesztenyebarna haj, őzikebarna szemek, kifejező tekintet, kedves mosoly. Nem fekszik bikiniben állatbőrön,… Tovább »