Megpillantom őt ahogyan a körúton sétál, kék a kabátja, térde fölé ér, derekán ugyanilyen kék öv. Nyakában kék kendő, a cipője is kék. Mire jó ez a sok kék, sosem szerette ezt színt igazán. Lefogyott, mióta nem láttam, vékonyak a lábai. Nem tudja, de én néha figyelem őt. Még mindig felelősséget érzek iránta, pedig tizenhat… Tovább »

Nem szülhet neki több gyereket… Nem, neki nem. Elutazunk Máltára, vagy Seychelle-re vagy bökj egy helyre a térképen… Odaviszlek…. Csak ne hagyj el, ne hagyj magamra… Szeretlek… Émelyeg a gyomra már a szavaktól. A ruhái még mindig szétszórva a földön. Félig kiszórva az ablakon. Közben az eső is eleredt, sárban tocsog mind. Takarodj, már el miért nem fogod… Tovább »