Eszter élete

Az előítéletről

Oldalról sandítsz rám, csak a profilodat látom, mégis tudom, hogy engem nézel. Amit a szemed magadba szív rólam e rövidke idő alatt, abból rakod össze ítéleted mozaikkockáit, máris kész a rögtönzött, ösztönös személyiségteszt eredménye. Rám ragasztottad a címkét, pozitívat, vagy negatívat, a szemedben meg vagyok bélyegezve, be vagyok suvasztva egy általad amatőr módon felállított személyiség kategóriába…. Tovább »

Amikor nem látsz az orrodnál tovább

Néha olyannyira elvakult vagyunk, hogy nem látjuk, ami a lábunk előtt hever. Bátortalanul, titkon reménykedünk valami jóban, valamilyen pozitív változásban, ami megfordíthatja a széljárást, és hosszú idő óta viharban veszteglő hajónk végre csendes, sima vizekre ér. Talán ott is marad, talán horgonyt ver, talán el sem indul többé onnan semmilyen útra, mert nem kockáztat, már… Tovább »

Lélekölelés

Lélekölelésre minden emberi lénynek szüksége van. Ha a lelkedet régóta nem ölelte senki, magányod még inkább sajog, sokkal jobban fáj, mint a fizikai érintés hiánya. Lelked fázik, egyre inkább kiürül, elszürkül, nincs tápláló fényt, melegséget hozó léleksimogatás, nem látod meg a boldogság színeit. A lélekéheztetés szomorú, magányos cselekedet. Életstílussá válhat, zsémbes, gonosz, rosszmájú embert formálva… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!