Eszter élete

Nyughatatlan lélekszenzorok

A szálloda halljában, különlegesen korallpiros amarillisz-szigetek álltak gondosan elrendezve, aranyló fényű padlóvázákban. A mikulásvirág kommersznek és túl egyszerűnek tűnik a szemközti étterem ételszagtól párás ablakaiban. Cipősarka tolakodóan visszhangzik a százhúsz éves falak között. Olyan vagyok, mint Hamupipőke, gondolja, csak neki ezekben az órákban, már lejárt a táncbérlete. Éjfél is elmúlt. Feltekint a Swarovski kristályokból kirakott… Tovább »

Csak szép játék vagy, összetörlek

Szerelem, vagy szenvedély-e ez, amit érzünk? Áltatjuk magunkat, búvóhelyet keresünk, ahol „hegyes fogakkal” marjuk egymás ajkát, elvesszük, ami kell, aztán továbbállunk. A másik ember csupán eszköz, túlélési stratégia, megkönnyíti a hétköznapokat, ellazít, feszültséget old, energiával tölt fel. Kezel minket, mert a magány és az elköteleződésre való képtelenségünk, vagy a kimondatlan párkapcsolati magány csúnya, fekélyes, elvakart sebbé… Tovább »

Talán?

Talán már véget ért egy életem, és én észre sem vettem. Veled kellene újat kezdenem, de nem mozognak a tagjaim, nem indulok el. Talán mert azt hiszem, párkapcsolatban élni olyan, mint elnyerni egy érdemrendet, és kikerülni valamilyen büszkeség táblára. Miért hiszem, hogy alkalmatlan vagyok rá? Minden adottságom megvan hozzá, érzelmileg érett vagyok, a szívem kapui… Tovább »

Kiket kerülj el a társkeresés során?

A “házas-külön él” gyanakvásra ad okot, az “egyéb” egyenesen megrémít, a “házas” meg eltaszít. Csak az elvált és nőtlen nyugtat meg? Aki házas-külön él kategóriára iratkozott fel, egyáltalán nem biztos, hogy tényleg életvitelszerűen így is cselekszik. Néhány férfi nőket meghazudtolóan empatikus, ha ő is érdekelt a történetben, hiszen felismeri, hogy erkölcsileg eléggé megkérdőjelezhető, ha házasként keres társat…. Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!