(egy Férfi gondolatai) Nekem feleség kell. Olyan, akit én fedeztem fel magamnak, meghódítottam, bókoltam neki és udvaroltam. Olyan, aki az előbbi kifejezésekhez nem használ értelmező szótárt, vagy nem tekinti azokat múlt század eleji, idejét múlt, fölösleges időhúzó tevékenységnek. Aki nem tekinti az udvarlást elhagyható lépésnek, átugorható fázisnak, aki nem néz rám csalódottan, nem dühöng, nem… Tovább »

Szerintem, ne mondjuk el senkinek, hogy elvégeztük azt a boszitanfolyamot. Kezdő szintig jutottunk, várható volt, tudod mit, ne is haladjunk feljebb. Ugyanis nincs több színes gyertyám, kilenc szál rózsát sem tudok prezentálni.  A férfid hajtincsét, amit a “házi mágiához” vágtál le, véletlenül belekotortad a reggeli maradékával együtt a szemetesbe. Na szép. Pedig nem semmi kihívás… Tovább »

Legyél kecses, vágtázó őzsuta. Meghódítani való. Vetesd észre magad, felejtse rajtad a szemét. Akarjon megszerezni magának. Eredjen utánad. Vadásszon rád, de könnyű préda ne legyél. Legyél Nő, mint elejteni való izgalmas vad. Képes legyél elhitetni vele, hogy tökéletes vadász. Flörtölj, nevess, akarjon enni, kortyolni belőled. Nem fog tudni mit kezdeni azzal, ha behódolsz neki. Csak… Tovább »

A laza kapcsi nevű jelenség egy szindróma. Soha nem Te keresed. Olyan mint valami vírus és csak akkor kapod el, ha legyengültél. Fizikailag de főleg lelkileg. Fogékony vagy rá, befogadó, hagyod, hogy megfertőzzön, magával ragadjon, aztán ott éktelenkedjen az arcodon, megjelölve Téged, mint valami stigma, hordozva magában az üzenetet: képtelen vagy normális kapcsolatra, hibát hibára… Tovább »