Magadhoz ölelsz, mintha egy boksz zsákot ölelnék. Megpihenek rajtad, de nincs megnyugvásom, az arcomat már nem érintem hozzád, feszítem a testemet, a lelkem is távol marad. Nincs bosszúvágy bennem, fehér zászlóval jöttem. Számtalanszor felemeltem már azt a zászlót, kifulladva, lihegve, belefáradva a hadakozásba. Te nem akartad észrevenni. Tudod, megbékélhetnél már velem. Elengedhetnél, utamra bocsájthatnál. Gyújthatnál fehér… Tovább »

“Ideje van a szakgatásnak és ideje a megvarrásnak…” Hiába fordítod le a közös életetek bekeretezett fotóját, nem segít majd. Semmi mást nem akarsz most, csak túlélni az érzelmeidet, mert majdnem belehalsz. Ezért, kérlek, hogy ne fordítsd le, hanem nézd. Semmi mást ne csinálj, csak nézd. És akkor lehet, hogy látni fogod majd, a fekete-fehér szomorkás… Tovább »