Eszter élete

Valaki útra vált

Mintha doronggal ütötték volna gerincen. A sorok úgy érkeznek az agyába, mint valami felmentő sereg. Mint egy gyors fájdalomcsillapítás, vagy legalábbis egy magyarázat, a bénult érzésre, ami jelenleg átjárja az érzékeit. Valaki útra vált. Valaki elment, abbahagyta e földbeli sétát, és szétroncsolt végtagokkal és összezúzott fejjel egy intenzív osztály steril neonfényében pihent le végleg, öntudatlanul, emlékek… Tovább »

Pasimustra

Álruhás igazságtevő voltam. Egy szociális tanulmány önkéntes szupervízora. Egy álruhába bújt, álarcos királylány. Nos, hogyan is kezdődött? Akkoriban meglehetősen méltatlannak éreztem elért eredményeimet a virtuális társkeresők pontrendszerében. Egyáltalán eredményeim sem voltak, a randik egy idő után kísértetiesen egyformák lettek, mintha egy virtuális kerítőnő előre leírt forgatókönyve szerint dolgoztunk volna. Néha belezavarodtam a szövegbe, és akkor nem… Tovább »

Nekem feleség kell

(egy Férfi gondolatai) Nekem feleség kell. Olyan, akit én fedeztem fel magamnak, meghódítottam, bókoltam neki és udvaroltam. Olyan, aki az előbbi kifejezésekhez nem használ értelmező szótárt, vagy nem tekinti azokat múlt század eleji, idejét múlt, fölösleges időhúzó tevékenységnek. Aki nem tekinti az udvarlást elhagyható lépésnek, átugorható fázisnak, aki nem néz rám csalódottan, nem dühöng, nem… Tovább »

Mi kell a nőnek?

  Legyetek igazi gyöngyhalászok. Vegyétek észre a valódi női ragyogást és különböztessétek meg a hamis imitációktól. Persze mindig lesz köztetek, aki képtelen lesz erre, mert az álságos hamis csillogás mindig elveszi az eszét, főleg ha az a derékszíj alatti területre koncentrálódik erőteljesen. Néha kapargassátok meg a felszínt és csodálkozzatok rá, mi minden rejlik alatta. A… Tovább »

Veszélyben a szíved

Azért így harminc év után bevallhatom, elég kellemetlen volt, amikor az óvodában mással játszottál. Mondhatni fájt. Fekete betűs nap volt a naptárban, csak bolyongtam, nem találtam a helyem. Egy idő után újra visszatértél hozzám, újra velem játszottál, de velem mindig mást, mint vele és főleg máshogyan. Ha nagycsoportosként lehet úgy érezni, izzott körülöttünk a levegő… Tovább »

Önbizalom- személyi edző…

A nő önbizalom tanfolyamokon nem tréningezhető csodás, törékeny porcelán. Hozzáolvashatsz, beleáshatod magad az önbizalom pszichológiájába, felírhatod rúzzsal a tükörre Gyönyörű vagyok.  Ott lehetnek a megerősítő feliratok bárhol, ahol a lakásban jársz kelsz. Mantraként ismételgetheted a Csodálatos vagyok, Sikeres vagyok és az Idén bepasizok mondatokat.  De az igazság az, hogy folyamatosan külső megerősítésre vágysz. Kislányként első… Tovább »

Biorobot?

Egy bizonyos férfiúi viselkedés tendenciát próbál górcső alá venni ez az írás.  Ez az  alapvető szerepeket összezavarja, az érzelmeket  rendesen összekuszálja és tehetetlenség érzésünket fokozza. A nő valóságos lelki Caminot jár meg, aminek a végén a férfi úgy érzi, csupán funkcionálisan használva van, méghozzá egyetlen fizikai tevékenységre, amihez jó esetben ő még mindig elengedhetetlen, vagyis élvezetesebb … Tovább »

Laza kapcsi…

A laza kapcsi nevű jelenség egy szindróma. Soha nem Te keresed. Olyan mint valami vírus és csak akkor kapod el, ha legyengültél. Fizikailag de főleg lelkileg. Fogékony vagy rá, befogadó, hagyod, hogy megfertőzzön, magával ragadjon, aztán ott éktelenkedjen az arcodon, megjelölve Téged, mint valami stigma, hordozva magában az üzenetet: képtelen vagy normális kapcsolatra, hibát hibára… Tovább »

Maradj királylány!

Látja magát ötéves kislányként, királylányosat játszik. Anya szekrényében talált selyemkendőket köt maga köré, földig érő, szebbnél szebb, illatos, színpompás darabokat. Egy királylánynak sosem látszik ki a cipője, tudod? De ha kilátszik, az is gyönyörű. Ösztönösen jönnek bölcs gondolatai. Kicsi kezeivel szakértőn kötözget, megáll a tükör előtt, csorbulatlan, egészséges önbizalmával gyönyörűnek látja magát. Egyetlen dologgal nincs… Tovább »

Baleset

Ha megpróbálná visszaidézni, milyen érzések kavarogtak benne a baleset előtt, azt mondaná szomorú volt, zavart és bizonytalan. De amit magának is elmulasztott akkor bevallani, az egyetlen nyugtalanító, torkon ragadó érzés volt, és kíméletlenül szorongatta a mellkasát. A félelem volt. Nem akarja újra átélni ez az érzést, nem akar emlékezni, töredékét sem akarja átélni. Ült a kocsiban… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!