Különös vakrandin voltunk. Néhány órára láthatatlanokká váltunk és láthatatlanná vált minden, ami eddig kézzelfogható és szemmel érzékelhető volt. A szemünk olyan érzékszerv, ami leginkább elkényeztet és kiszolgál minket, a látás csodájának teljességét, annak hiányától kapjuk csak meg. A látó nem vigyázza, nem dédelgeti a kincsét, természetes számunkra a vizuális információ, azonosítjuk a tárgyakat, észleljük a… Tovább »

Gergő nem bonyolítja az érzelmek szálait. Nem gyárt fölösleges értetlenség-gubancokat, amiket aztán türelmünket és béketűrésünket veszítve kell együtt kibogoznunk. Minden átugrott akadály, és járhatatlannak tűnő út ellenére az életet egyszerűnek és élhetőnek találja. A világ néhány évvel ezelőtt nagyot fordult velünk, az életünk gyökeresen megváltozott, a régit el kellett dobni, levedlettük, mint a kígyó az… Tovább »