Eszter élete

Madárraj

Valaki mindig jobban szeret, ezt gondoljuk. Ott van, szárnysuhogásra mögöttünk, mégsem együtt repülünk. Mindenképpen párhuzamosan mozduló, egymást ösztönösen leutánozó szinkronúszókká kell válnunk? Mi lesz, ha szerelem állóvíz lesz, már nem kelt hullámokat, nem húzódik vissza és nem tolakszik előre szelíd, erőszakos csobogással? Mi még mindig mozdulunk, egymás rezdülését figyelve ösztönösen, nem periférikus látásmóddal, csak szívvel…. Tovább »

Ha megöregszel…

A szemek, és a kéz bőre nem hazudik, mondják. A szemekben szomorúság, a kezeken százezernél is több érintés nyoma, tenyereken egy egész élet kusza, tekergő idővonala ott van tagadhatatlanul. Voltak, akik bölcsőt ringattak és világot is igazgattak volna, ha lett volna elég mersz és kurázsi bennük, így egy férfi árnyékában, biztonságos, önálló gondolatokat nem igénylő takarásában… Tovább »

Nem akarok itt lenni, anyucit akarom…

Lesz–e valaha az én gyerekem a Te gyereked? Érezheted –e azt, hogy bár, nem egy vérből vagytok ti ketten, a kötelék mégis erősebb bármilyen vérrokonságnál? Mit tegyen egy új családba érkező, amikor az új szerelemmel együtt, bónusz csomagokat is kap, amiben van ex, lezárt, vagy lezáratlan múlt, berögzült szokások vannak és van gyerek, aki másnak… Tovább »

Mint a jó bor…

Az nő szemében titkok, átélt emlékek, életmozaikok megfejthetetlen, színes kuszasága. Nézz bele, és fejtsd meg, mit élt meg, mit tapaszalt, hogyan szeretett, gyűlölt, vétkezett, és hogyan tanult a hibáiból. Mert ő maga nem mesél már el minden részletet. Szívének titok-szobája van, oda terelte be azt, amiről soha senkinek nem beszél, mert nem érdemes felkaparni a… Tovább »

Meztelen lélekkel

Az őszinteség azt jelenti, hogy lecsupaszított lélekkel, semmit sem rejtve jelensz meg előtte. Mégsem vagy nyitott könyv, nem akarja múlt- történeteidet újra és újra átlapozni, nem elemez ki semmit, nem vár magyarázatot és nem ítél meg. Múltad csomagját a hátadon vitted, úgy érkeztél a szerelem oázisára. Pihenni akartál már, le akartad pakolni, azt akartad, hogy… Tovább »

Vetkőzz

Testem érez és reagál, az emberi érintésnek különleges, átható ereje van. Forró a keze, árad az energia belőle, így szólít meg, így érinti a testem. Igazán megérinteni, érintéssel érzéseket kiváltani, szikrát pattogtatni, csak mély, érzelmi ráhangolódással lehetséges. Aki így érint meg, már rég tudja mi rejlik a felszínem alatt, belső szemével lát és ért, és elindult, hogy… Tovább »

Csiszolódunk

Csiszolódunk egymáshoz, mint édesvízi kövek. Idővel, ha végigsimítasz rajtam, érezheted, már nincs rajtam durva, érdes, recés, vagy téged zavaró felület.  Nincs olyan, ami megzavarná ujjaid vándorlásának menetét, nincs, ami gátolná életünk menetét. Az évek, mint patak mosott ilyen simára és az, hogy mellettem voltál, és nem mozdultál mellőlem. Nem hagytad magad elsodorni, ellenálltál természeti és… Tovább »

A kisfiam és Ő

Az élet csodásan gondoskodik arról, hogy a kezdet – bárminek a kezdete – ne legyen nagyon könnyű. És azért, hogy később büszke lehess magadra, hogy volt erőd belevágni, volt erőd folytatni, aztán egyszer csak azon veszed észre magad, már nem teszel semmit az események alakulásáért. Mert minden jól alakul. Pontosan úgy, ahogyan szeretnéd. Amikor porrá… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!