Nézem az ablakból az elsuhanó fákat, esőillattal keveredik az illatod a kezemen. Ott maradt rajta, ahogy átfogtam az arcod, nyakad… Nem kell a kezemet sem felemelnem, úgy is érzem. Ottmaradt a nyakam ívén, a combom hajlatában, mindenütt ahol csókoltad. Gyönyörű vagy drága szívem, nincs olyan rajtad, benned, amit ne imádnék… Mondod, és én ragyogok a fényben, amit… Tovább »