Ringatjuk magunkban az álmokat, mint túlkoros, túlfejlett magzatokat. Naponta adózunk nekik, felelősséget érzünk irántuk, így mindennap vizualizáljuk a vágyainkat, ezzel a ránk telepedő, megvalósulásra minden szempontból kész álmok fizikai igényeit el is láttuk. Elhitetik velünk, hogy valóban készek arra, hogy reális alakot öltsenek, ám elképzelt, medencecsontunkat és szívünket szétfeszítő álmainkkal hiába vajúdunk egy életen át…. Tovább »