Feleségem, a szekta karmaiban

Ott ül és engem vár, idegesnek tűnik.

Egyfolytában a bejáratot lesi, akkor is, amikor leülök mellé, és reszket a keze, ahogyan a kávét a szájához emeli. Megcsörren a telefonja, ideges kapkodásában mindent leborít az asztalról, amikor igyekszik felvenni. Ezer, vagy még több éve ismerem, de még soha nem láttam ilyen feldúltnak. Belekezd a történetbe és én tudom, nem tündérmesét, vagy sikertörténetet fogok hallani, hanem egy rémtörténetet arról, hogyan borít, zúz és tép szét egy egykor szerető, összetartó családot egy agymosó, lélekgyilkos szekta szorítása.

Én is tehetek róla, ugyanúgy benne van a kezem, hiszen közvetlenül az elején még képes voltam hatással lenni a feleségemre. Meghallgatta, amit mondok, a döntéseket együtt hoztuk, soha semmilyen családot érintő fontos momentumból nem hagytuk ki egymást. Ha akkor erősebb vagyok, ha határozottabb vagyok… Most, hat év után megöl a lelkiismeret-furdalás. Éjjelente nem alszom, a megoldáson töröm a fejem, ha egyáltalán létezik.

Családunk mostanra két táborra szakadt, így nézünk farkasszemet egymással, ki bírja tovább. Az egyik oldalon ő, és két, egykor csodálatos gyermekünk, mára ők is a romboló tömegpszichózis és a tömegszuggesztió áldozatai, önálló gondolatra képtelenek, mintha valaki szándékosan kitörölte volna fejükből a közös múltunkat.

A másik oldalon erőmet egyre inkább elveszítve ott ülök én, teljesen egyedül. Egykor szerető, összetartó, irigylésre méltó család voltunk. Ma a feleségem a gyerekeinket hetente háromszor „istentiszteletre” viszi, ott újra és újra megkapják a felejtés dózist, akik az érzelmi erőszak hatására a valóságtól teljesen elszakadnak. Egy légtérben élünk, mert nem vagyok hajlandó elköltözni, és őket sem zavarom el a háztól, így talán lehet még némi befolyásom az események alakulására. A gyerekeim naponta többször elmennek mellettem, előfordul, hogy nem is köszönnek. Levegőnek néznek, mert nem csatlakoztam én is a szektához, sőt inkább fennhangon, idióta sarlatánoknak, lélekrombolóknak, agymosóknak nevezem a „prédikátorokat”. A gyerekeim szerint ördögtől való vagyok. Anyagi és lelki toprongyok lettünk, hogy lehet, hogy ezt csak én látom?

A feleségem feladatot tölt be a szektában, és hetente egyszer itthon gyűlnek össze a szerencsétlen agymosottak. Sajnos teljesen bekebelezték őt, nem érzi, hogy a szekta egyáltalán nem érez felelősséget iránta, az eszement igeterjesztőknek egyedül az számít, minél több embert bevonjanak, majd lehetetlenné tegyék a menekülésüket. Állítólag már nekem is meg kellett volna halnom a rengeteg negatív mantrától, és az átkoktól, amiket az „istentiszteleteken” a fejemre szórnak. Vagy legalábbis fejfájásnak és fizikai fájdalmaknak kellene gyötörniük. Ellenséget lát bennem, megakadályozom az útját a világosság és az örök szeretet felé.

Mindent fellapoztam és mindennek utána néztem erről az óriási nemzetközi befolyással bíró őrületről, tudom, hogy a negatív hatás visszafordíthatatlan. Vannak, akik csak körülnéznek odabent, elvegyülnek a tagok között, és ha nem elég vastag a pénztárcájuk, vagy nem töltenek be pozíciót, csöndben távozhatnak. A feleségem eltévelyedett aktivista lett, hogyan tudnám kirángatni onnan? Nem érdekelnek az átkok, nem érdekel a szekta befolyása és bosszúja, vissza akarom kapni a családomat! Hogyan menthetem meg a lelküket? Leszünk –e valaha újra szerető család?

Tanácstalan vagyok. A gyermekjóléti szolgálat elutasított, mondván, nem történik konkrét veszélyeztetés. Mi ez, ha nem konkrét veszélyeztetés? A feleségem egy lélekgyilkos és családromboló szekta által veszélyezteti a gyermekeink lelki egészségét! Vissza akarom kapni a családomat. Épen, egészségesen. Lehetséges ez?

Magyarországon számos lélekgyilkos szekta működik – és szakít szét családokat, barátságokat-  az utcavégi házikóban titokban zajló szeánszoktól, a nemzetközileg kiterjedő, és politikai erőt is képviselő szervezetekig. Céljuk a vagyonszerzés mellett a tagok erős érzelmi befolyásolása, a valóságtól való teljes elszakítás, mely folyamat végén megjelenik a teljes társadalmon kívüliség érzése. E ponton tudja a szekta egészen beszippantani őket.

Hogyan tudná ez a férfi visszafordítani az eseményeket? Visszakaphatja-e a családját, vagy minden teljesen reménytelen?