{"version":"1.0","provider_name":"Eszter \u00e9lete","provider_url":"https:\/\/estherlife.cafeblog.hu","author_name":"Kir\u00e1ly Eszter","author_url":"https:\/\/estherlife.cafeblog.hu\/author\/tczekmeisztergmail-com\/","title":"Testem az elm\u00e9m b\u00f6rt\u00f6n\u00e9ben","html":"

Hogy mikor kezdtem \u00e9hezni, pontosan nem tudom megmondani. Lehet, hogy m\u00e1r ny\u00e1r elej\u00e9n, amikor v\u00e9ge lett a sulinak. De az is lehet, hogy ny\u00e1r v\u00e9g\u00e9n, amikor anya v\u00e9gleg elk\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt t\u0151l\u00fcnk. Nem szokv\u00e1nyos v\u00e1l\u00e1s volt az \u00f6v\u00e9k, apa mindent elk\u00f6vetett, hogy any\u00e1nk \u00e9let\u00e9t megkeser\u00edtse, \u00e9s teljesen a padl\u00f3ra k\u00fcldje \u0151t. Ap\u00e1m f\u00e9rfi\u00fai eg\u00f3ja toporz\u00e9kolva d\u00fch\u00f6ng\u00f6tt eg\u00e9szen kicsire t\u00f6p\u00f6r\u00f6dve, hogy any\u00e1mnak \u0151 nem volt el\u00e9g j\u00f3. Holott m\u00e1s n\u0151k a bakancslist\u00e1jukra \u00edrt\u00e1k volna ap\u00e1m becserk\u00e9sz\u00e9s\u00e9t, az \u0151 megszerz\u00e9se teljes\u00edteni val\u00f3 n\u0151i \u00e9letfeladat volt, egy lifelong project, mert ap\u00e1m annyira, de annyira j\u00f3 parti volt. Jaj, ti butuska t\u0171sarkakon tipeg\u0151 n\u0151nem\u0171 l\u00e9nyecsk\u00e9k, \u00fagy n\u00e9ztetek ap\u00e1mra, mintha \u0151 lenne maga Hugh Hefner, ti meg a Playboy villa l\u00e1nyai. Val\u00f3j\u00e1ban a kutya is belepisilt a p\u00e9nzt\u00e1rc\u00e1tokba, \u00e9s az \u00e9retts\u00e9giig sem jutottatok el, a sok feh\u00e9rnem\u0171 fot\u00f3z\u00e1s miatt.<\/p>\r\n

Anya elk\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt t\u0151l\u00fcnk, mert ap\u00e1m gy\u00e1mhat\u00f3s\u00e1gi elj\u00e1r\u00e1st ind\u00edtott ellene. Pedig nagyon szeretett minket, \u00e9s soha egyetlen ujjal nem b\u00e1ntott volna, ink\u00e1bb mindig \u0151 \u00e1llt a b\u00e1ty\u00e1m el\u00e9, ha ap\u00e1m pofonokkal b\u00fcntette a rossz jegyek\u00e9rt, vagy a be\u00edr\u00e1sok\u00e9rt. Oda\u00e1llt, \u00e9s azt mondta, tess\u00e9k, engem pofozz, \u00e9s ap\u00e1m megtette, az elk\u00f6lt\u00f6z\u00e9se napj\u00e1ig b\u00e1ntotta, hol csak szavakkal, hol pedig a tenyere \u00e9l\u00e9vel. Ap\u00e1m azt mondta, nem kell neki feles\u00e9g. K\u00e9pes minden n\u0151i munk\u00e1t elv\u00e9gezni, nem kell ehhez asszisztencia. Megtan\u00edtotta \u0151t a nagyany\u00e1m gyerekkor\u00e1ban, mert addig nem fekhetett le aludni, am\u00edg ki nem mosta k\u00e9zzel az \u00f6sszes koszos zoknij\u00e1t. Ott magasodott felette, mint egy Kr\u0151zus, min\u0151s\u00e9gi ellen\u0151rk\u00e9nt figyelte, hogy a f\u0171foltokat elt\u00e1vol\u00edtja-e a foly\u00e9kony ultra. Szeg\u00e9ny ap\u00e1mnak prof\u00e1n felfog\u00e1sa volt a h\u00e1zast\u00e1rsi viszonyr\u00f3l. Titk\u00e1rn\u0151 sem kellett neki a c\u00e9gn\u00e9l, mindenki h\u00fclye volt, csak \u0151 volt a norm\u00e1lis, ezt napj\u00e1ban h\u00e1romszor kiab\u00e1lta bele a vil\u00e1gba. Anya nem tudott minket mag\u00e1val vinni, mert ap\u00e1nk h\u00e1zass\u00e1gi szerz\u0151d\u00e9ssel vette feles\u00e9g\u00fcl annak idej\u00e9n. Egy forint n\u00e9lk\u00fcl k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt ki az \u00fasz\u00f3medenc\u00e9s, szaun\u00e1s h\u00e1zb\u00f3l, m\u00e1r nem zokogott, csak bel\u00fcl s\u00edrt, elfogytak a k\u00f6nnyei. Ett\u0151l kezdve minden nap elj\u00f6tt az iskol\u00e1nkhoz, \u00e9s titokban a parkban \u00fclt\u00fcnk let\u00f6rt h\u00e1tt\u00e1ml\u00e1j\u00fa padokon, hajl\u00e9ktalanok, \u00e9s \u00e9hes, v\u00e1rosi galambok mellett, egym\u00e1st \u00e1t\u00f6lelve, j\u00f3kedvet sz\u00ednlelve, t\u00fal\u00e9l\u00e9st sz\u00ednlelve. Azt\u00e1n egy napon nem engedtek ki hozz\u00e1 az oszt\u00e1lyb\u00f3l, azt mondt\u00e1k, anya vesz\u00e9lyeztet minket, azt sem tudtam, mi ez a sz\u00f3.<\/p>\r\n

Ekkor kezdtem \u00e9hezni. Ett\u0151l a napt\u00f3l kezdve, csak vizet \u00e9s alm\u00e1t ettem. Ev\u00e9s ut\u00e1n \u00f3r\u00e1kig s\u00e9t\u00e1ltattam a kuty\u00e1t, hogy azt a kev\u00e9s bevitt kal\u00f3ri\u00e1t is el\u00e9gessem. Ap\u00e1m azt mondta, minden h\u00e1zimunk\u00e1t el tud v\u00e9gezni \u0151 maga, de val\u00f3j\u00e1ban mindent mi csin\u00e1ltunk, de f\u0151leg \u00e9n. Tizen\u00f6t \u00e9ves voltam ekkor. A h\u00e9t\u00e9ves \u00f6cs\u00e9m anyap\u00f3tl\u00e9ka lettem, \u00e9n b\u00fajtam mell\u00e9 est\u00e9nk\u00e9nt, \u00e9n mes\u00e9ltem, \u00e9s \u00e9nekeltem neki, \u00fagy, ahogyan any\u00e1t\u00f3l l\u00e1ttam. \u00c9n vasaltam a ruh\u00e1inkat, \u00e9s \u00e9n k\u00e9sz\u00edtettem a reggelit mindenkinek. Ap\u00e1m nem \u00e9szlelte, hogy \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl feln\u0151ttem, kamaszl\u00e1nyk\u00e9nt anyaszerepet k\u00e9nyszer\u00edtett r\u00e1m, milyen k\u00e9nyelmes volt ez neki. Mindig magas voltam, t\u00f6bb mint sz\u00e1zhetven centi, de ebben az id\u0151szakban 54 kil\u00f3r\u00f3l 45-re fogytam. Ap\u00e1mnak kedvenc sz\u00f3rakoz\u00e1sa volt, hogy daginak, husik\u00e1mnak nevezett, \u00e9s \u00e9szre sem vette, hogy kilenc kil\u00f3t fogytam, s\u0151t folyamatosan m\u00e9g mindig degrad\u00e1l\u00f3 megjegyz\u00e9seket tett a s\u00falyomra \u00e9s az alakomra, pontosan \u00fagy, ahogy annak idej\u00e9n any\u00e1nkkal tette. Egy id\u0151 ut\u00e1n m\u00e1r alm\u00e1t sem ettem. A vacsoraasztalhoz soha nem \u00fcltem le, \u00e9s azt mondtam, a szob\u00e1mban reggelizem. De val\u00f3j\u00e1ban egy zacsk\u00f3t tartottam a t\u00e1sk\u00e1mban, abba s\u00f6p\u00f6rtem az \u00e9telt, v\u00e9g\u00fcl az utc\u00e1n kidobtam. Az eb\u00e9det be sem fizettem a suliban, az \u00e1r\u00e1b\u00f3l hashajt\u00f3t vettem, el\u0151fordult, hogy naponta hat szemet is bevettem. Teltek a hetek, \u00e9s \u0151 m\u00e9g nem gyanakodott, a tan\u00e1roknak hamarabb felt\u0171nt az \u00e9hez\u00e9sem, mint a saj\u00e1t ap\u00e1mnak. Akkor ker\u00fcltem a pszichi\u00e1tri\u00e1ra, amikor negyven\u00f6tr\u0151l huszonkilenc kil\u00f3ra fogytam. A szervezetem dehidr\u00e1lt volt, a b\u0151r\u00f6m foltos, a hajam sz\u00e1raz volt, mint a pergamen, nagy r\u00e9sze kihullott. El\u0151sz\u00f6r inf\u00fazi\u00f3t kaptam, majd szond\u00e1n kereszt\u00fcl t\u00e1pl\u00e1ltak, el\u0151fordult, hogy foly\u00e9kony t\u00e1pszert is kaptam, ennek nagy r\u00e9sz\u00e9t kih\u00e1nytam. A n\u0151v\u00e9rek \u00e9s az orvosok tudt\u00e1k, hogy szeretek olvasni, csak akkor adt\u00e1k oda a k\u00f6nyveimet, ha f\u00e9l \u00f3r\u00e1ig nyugton maradtam ev\u00e9s ut\u00e1n. M\u00e1r annyira gyenge voltam, hogy amikor a nagyany\u00e1mat akartam kik\u00eds\u00e9rni a folyos\u00f3ra a k\u00f3rh\u00e1zi szob\u00e1mb\u00f3l, h\u00e1rom l\u00e9p\u00e9s ut\u00e1n \u00f6sszeestem. Mellkasi f\u00e1jdalmak gy\u00f6t\u00f6rtek, \u00e9s egy \u00e9jjelen azt figyeltem k\u00e1b\u00e1n, hogyan lassul \u00e9s gyeng\u00fcl a sz\u00edvver\u00e9sem. Ekkor any\u00e1t v\u00e9ltem l\u00e1tni az \u00e1gyam mellett, \u00e9reztem, ahogyan csont sov\u00e1nyra fogyott k\u00e9zfejemet, arcomat simogatja, puszilgatja, \u00e1lomszer\u0171 lebeg\u00e9s volt, k\u00f6zel volt a hal\u00e1l. Ap\u00e1m \u00e9s any\u00e1m elfojtott veszeked\u00e9s\u00e9t is hallottam nagyon t\u00e1volr\u00f3l, h\u00e1t m\u00e9g most sem hagyj\u00e1tok abba? Any\u00e1m egy tapodtat nem mozdult, ap\u00e1m szavai m\u00e1r nem tal\u00e1lt\u00e1k el hal\u00e1los ny\u00edlk\u00e9nt, ott volt a helye mellettem. \u0150 messzir\u0151l is meg\u00e9rtette a seg\u00e9lyki\u00e1lt\u00e1somat, a n\u00e9ma sikolyomat, a sorsom elleni csendes, hal\u00e1los demonstr\u00e1ci\u00f3t. Az anyuk\u00e1m gy\u00f3gy\u00edtott meg. Azzal, hogy behozott egy \u00f3ri\u00e1s t\u00fckr\u00f6t a szob\u00e1mba. \u00c9s \u00e9n el\u0151sz\u00f6r l\u00e1ttam magam m\u00e1sok szem\u00e9vel. L\u00e1ttam magam oldalamra fordulva, foltosan, s\u00e1rg\u00e1n, l\u00e1ttam, ahogyan v\u00e9rzik a t\u00e9rdem, mert a csontjaim \u00e1tsz\u00fart\u00e1k a b\u0151r\u00f6met. Azt mondta: az \u00e9hs\u00e9gsztr\u00e1jk egy d\u00f6nt\u00e9s volt. Most hozd meg az ev\u00e9s, az \u00e9letben marad\u00e1s d\u00f6nt\u00e9s\u00e9t. Csak rajtad \u00e1ll. L\u00e1ssuk, most mire vagy k\u00e9pes.<\/em><\/p>\r\n

Ezen a napon \u00fajra enni kezdtem. El\u0151sz\u00f6r csak t\u00e1pszert, mint a kisbab\u00e1k. Azt\u00e1n k\u00f6nnyen em\u00e9szthet\u0151 b\u00e9bi\u00e9teleket, majd p\u00e9pes\u00edtett \u00e9teleket. Fokozatosan visszat\u00e9rtem az \u00e9letbe, \u00e9s \u00e9reztem, hogy \u00f6lel \u00e1t \u00fajra k\u00e9t karj\u00e1val. M\u00e9g az eg\u00e9szs\u00e9ges v\u00e9r zubog\u00e1s\u00e1t is hallani v\u00e9ltem az ereimben. Tudom azon az \u00e9jszak\u00e1n a hal\u00e1l angyalai l\u00e1togattak meg. De anya is ott \u00fclt, amikor a ki\u00e1ll\u00f3 csontokat simogatta a csukl\u00f3mon, \u00e9s elhessegette \u0151ket, ez volt a szerencs\u00e9m. A sz\u00fcleim azon az \u00e9jszak\u00e1n el\u00e1st\u00e1k a csatab\u00e1rdot. Mindannyian, m\u00e9g a nagyany\u00e1m is hat\u00e9kony csal\u00e1dter\u00e1pi\u00e1n vett\u00fcnk r\u00e9szt. Negyvenn\u00e9gy kil\u00f3 voltam, amikor elhagytam a k\u00f3rh\u00e1zat. Most huszonnyolc \u00e9ves vagyok, \u00e9s nincsenek testk\u00e9pzavaraim, tartom az \u00f6tven\u00f6t kil\u00f3s versenys\u00falyomat.<\/p>\r\n

Nem el\u0151sz\u00f6r mes\u00e9lem el a t\u00f6rt\u00e9netemet. Az\u00e9rt teszem, hogy felh\u00edvjam a figyelmet a t\u00e9nyre, az anorexia a l\u00e9lek seg\u00e9lyki\u00e1lt\u00e1sa. Egy t\u00fcnet, melynek kiv\u00e1lt\u00f3 ok\u00e1t kell els\u0151dlegesen megtal\u00e1lni. Az csak sztereot\u00edpia, hogy az anorexia azokn\u00e1l a l\u00e1nyokn\u00e1l alakul ki, akik olyan v\u00e9konyak akarnak lenni, mint a topmodellek. A probl\u00e9ma sokkal \u00f6sszetettebb enn\u00e9l. Az anorexi\u00e1s \u00e1tl\u00e9p a s\u00f6t\u00e9t oldalra. Seg\u00edten\u00fcnk kell neki, hogy bel\u00fclr\u0151l felh\u00fazza a red\u0151nyt, meg kell tapasztalnia a seg\u00edt\u0151, t\u00e1mogat\u00f3, szeretet teljes kinti vil\u00e1got, hogy \u00fajra beengedhesse a napf\u00e9nyt, \u00e9s a l\u00e9lek v\u00e9gleg a gy\u00f3gyul\u00e1s \u00fatj\u00e1ra l\u00e9phessen.<\/p>\r\n

\"466447853\"<\/a><\/p>","type":"rich","thumbnail_url":"https:\/\/estherlife.cafeblog.hu\/files\/2015\/06\/117452387-150x150.jpg","thumbnail_width":150,"thumbnail_height":150}