{"version":"1.0","provider_name":"Eszter \u00e9lete","provider_url":"https:\/\/estherlife.cafeblog.hu","author_name":"Kir\u00e1ly Eszter","author_url":"https:\/\/estherlife.cafeblog.hu\/author\/tczekmeisztergmail-com\/","title":"A m\u00e1sik \u00e9letem","html":"

A m\u00e1sik \u00e9letem szab\u00e1lyos. Nincs tele kanyarokkal, ismeretlen \u00f6sv\u00e9nyekkel. A m\u00e1sik \u00e9letem a j\u00e1rt \u00fat, melyet a j\u00e1ratlan\u00e9rt el nem hagyok soha. Sz\u00e9pen beleillik a sablonba, er\u0151szakolni sem kell, pontosan olyan, amilyenr\u0151l kisl\u00e1nyok \u00e1lmodnak, fodros f\u00fcgg\u00f6ny\u0171 l\u00e1nyszob\u00e1kban. Ott van le\u00edrva, gy\u0171r\u00f6tt, r\u00e9gi iskolai f\u00fczetben, t\u00edz\u00e9ves gyermeki b\u00f6lcsess\u00e9ggel, \u00f6szt\u00f6n\u00f6s tudatoss\u00e1ggal.<\/p>\r\n

A m\u00e1sik \u00e9letem az elm\u00e9let, a lecke, amit sosem tanultam meg, mert mindig a saj\u00e1t \u00e9let-defin\u00edci\u00f3im szerint haladtam. A m\u00e1sik \u00e9letem az, amit megkaptam olt\u00f3anyagk\u00e9nt, amikor gyerek voltam. Amikor beoltottak minden b\u00e1nt\u00f3d\u00e1s, vagy \u00e9letvihar ellen, \u00e9s levet\u00edttetek nekem egy csod\u00e1s filmet a j\u00f6v\u0151r\u0151l, ahol magamat n\u00e9zhettem. L\u00e1ttam magam, mennyire sz\u00e9p vagyok. Emelt f\u0151vel, b\u00fcszk\u00e9n vonulok a sorok k\u00f6z\u00f6tt az esk\u00fcv\u0151m\u00f6n.\u00a0 Az emberek szem\u00e9be n\u00e9zek, \u00e9s viszonzom a mosolyukat, tess\u00e9k, gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6djetek, megval\u00f3sulni l\u00e1tszik a t\u00f6k\u00e9letes, kock\u00e1s pap\u00edrra v\u00e1zolt \u00e9let. L\u00e1ttam magam szeret\u0151 feles\u00e9gk\u00e9nt \u00e9s t\u00fcrelmes anyak\u00e9nt. A m\u00e1sik \u00e9letem az vattapuha. Nem \u00e9rhet baj, beoltottak \u00e9letgonoszs\u00e1gok ellen, megkaptam a formul\u00e1t, r\u00e1m is kell, hogy hasson.<\/p>\r\n

A m\u00e1sik \u00e9letemben nem der\u00fcl ki, hogy immunis vagyok arra a gyermekkorban beadott \u00e9letv\u00e9delmi vakcin\u00e1ra. Hogy a szervezetem nem reag\u00e1l a v\u00e9d\u0151olt\u00e1sra, nem alakul ki immunv\u00e1lasz. \u00c9s \u00e9n majd let\u00e9rek arr\u00f3l a sz\u00e9p, mad\u00e1rcsicserg\u00e9ses, vir\u00e1gokkal szeg\u00e9lyezett \u00f6sv\u00e9nyr\u0151l, \u00e9s j\u00f3l kinyitom a szememet, vajon mit \u00fczen nekem a j\u00e1ratlan \u00fat. A m\u00e1sik \u00e9letemben tudatos vagyok, m\u00e9zesm\u00e1zos, sz\u00e1m\u00edt\u00f3 \u00e9s csakis saj\u00e1t \u00e9rdekeimet n\u00e9zve c\u00e9ltudatos. Egy\u00e1ltal\u00e1n nem vagyok \u00f6szt\u00f6n\u00f6s, \u0151szinte, befoly\u00e1solhat\u00f3 \u00e9s naiv. A m\u00e1sik \u00e9letemben elviselem az agresszi\u00f3t, szemet hunyok csal\u00e1rds\u00e1g, hazugs\u00e1gok, \u00e9s m\u00e9rgez\u0151, rombol\u00f3 szavak f\u00f6l\u00f6tt. Odatartom ink\u00e1bb a m\u00e1sik arcomat is, csakhogy a medence sz\u00e9l\u00e9n napozhassak gondtalanul eg\u00e9sz \u00e9letemen \u00e1t. A m\u00e1sik \u00e9letemben szem\u00e9rmetlen biztons\u00e1gkurva vagyok, egy nyomorult kapcsolatprosti, aki mindenre k\u00e9pes a saj\u00e1t j\u00f3l\u00e9t\u00e9\u00e9rt. Fel\u00e1ldozom magam a gyermekeim olt\u00e1r\u00e1n, \u00e9s ak\u00e1r v\u00e9rszerz\u0151d\u00e9st is k\u00f6t\u00f6k az \u00f6rd\u00f6ggel, csakhogy egy\u00fctt maradhassunk. Ott a kirakatban \u00fcl\u00f6k, hib\u00e1tlan testtel \u00e9s sz\u00e9tz\u00fazott l\u00e9lekkel, de ezt az embereknek \u00fagysem kell l\u00e1tniuk. Felrakom a mosolyt, mint a sminket reggelente, \u00e9s csak este mosom le, amikor senki nem l\u00e1t, egyed\u00fcl a f\u00e9s\u00fclk\u00f6d\u0151asztaln\u00e1l. Az emberek megemelik el\u0151ttem a kalapjukat, \u00e9s fogalmuk sincs az \u00fcres kagyl\u00f3h\u00e9j \u00e9letemr\u0151l, amiben keser\u0171s\u00e9g van csak \u00e9s mag\u00e1ny.<\/p>\r\n

A m\u00e1sik \u00e9letemben n\u00e9ha arr\u00f3l \u00e1lmodom, tal\u00e1lkozom ezzel a mostanival. N\u00e9zz\u00fck egym\u00e1st, \u0151 meg \u00e9n, a t\u00fckr\u00f6n \u00e1t. Felrakja a mosoly sminket, \u00e9s h\u00f3feh\u00e9rre, mimik\u00e1tlann\u00e1 p\u00faderezi az arc\u00e1t. \u00c9n v\u00e9rv\u00f6r\u00f6sre r\u00fazsozom az ajkaimat, \u00e9s ugyanolyan v\u00f6r\u00f6sre lakkozom a k\u00f6rmeimet. Harci d\u00edsz? <\/em>Ezt k\u00e9rdezi. Igen, kell. <\/em>V\u00e1laszolom. Kell, ehhez az \u00e9lethez. Sok az \u00faton\u00e1ll\u00f3, tudod? <\/em>Nem tudja. Mert a m\u00e1sik \u00e9letemben fogalmam sincs a kinti vil\u00e1gr\u00f3l. Az az \u00e9letem egy kis csal\u00e1di komfortz\u00f3na, amibe beleakasztottam az \u00e1lkapcsomat, az\u00f3ta el sem engedem. Sz\u00e1jz\u00e1ram lett, a fogaim nyoma ott van rajta, megjel\u00f6ltem, lestoppoltam, \u00f6r\u00f6kre az eny\u00e9m. Az a m\u00e1sik \u00e9letem, olyan, mint egy \u00f6r\u00f6kre sz\u00f3l\u00f3 b\u00e9rlem\u00e9ny, csak fizetnem kell \u00e9rte, j\u00f3 nagy \u00e1rat.<\/p>\r\n

N\u00e9zz\u00fck egym\u00e1st, b\u00e1r ritkulnak a tal\u00e1lkoz\u00e1sok. \u0150 soha nem f\u00e1rad el a mosolyg\u00e1sban, tan\u00edtania kellene az \u00e1lpozit\u00edv gondolkod\u00e1st, meg is teszi. Egyre kor\u00e1bban mossa le a sminkj\u00e9t a f\u00e9s\u00fclk\u00f6d\u0151asztaln\u00e1l, \u00e9n pedig ker\u00fcl\u00f6m a tekintet\u00e9t. Nem akarok a szomor\u00fa szemeinek ablakaiba m\u00e9lyedni, nehezen dolgozza fel, hogy elengedtem, lev\u00e1ltam r\u00f3la, \u00e9s lesz\u00e1moltam vele.<\/p>\r\n

Mindegy. Ez m\u00e1r nem is az \u00e9n dolgom.<\/p>\r\n

\"489096837\"<\/a><\/p>","type":"rich","thumbnail_url":"https:\/\/estherlife.cafeblog.hu\/files\/2014\/12\/134448420-150x150.jpg","thumbnail_width":150,"thumbnail_height":150}