Anyaság és/vagy karrier

Egy felnőtt nő életében akarva akaratlanul felmerül e provokatív kérdés. Hozzákapcsolhatjuk-e a karrierhez az anyaságot, vagy anyai létünkhöz illeszkedhet-e egy vágyott karrier megvalósítása? Leválasztható-e rólunk a biológia kényszer, hogy feltétlenül gyereket szüljünk, majd egész életünkben szerepeinkkel zsonglőrködve azon szomorkodjunk, hogy csak „az elég jó anya” szintjét tudjuk elérni? Vagy e két szerep illeszkedhet kompatibilisen egymáshoz, összesimulhat, csodás, kielégítő egyensúlyt biztosítva mindennapjainkban?

Amióta a nő nadrágot húzott, nem illedelmesen keresztben, hanem szétvetett lábakkal ül a lovon, és még a bárban is leülhet egyedül inni, azóta a gentlemen only szlogen kikopni látszik közfelfogásból, miszerint a női szerep kimerül a gyerekszülésben és a családi tűzhely őrzésében. A nő rendesen ledobta magáról e sztereotípia rabigát, és a biológiai kényszert, és szépen, öntudatosan elindult az önmegvalósítás útján. Mert ideje bevallani és világosan kinyilatkoztatni, a nő nem homogén massza, különbözőek vagyunk. Valaki boldogan, önként és mindent hátrahagyva belesimul az ősanya szerepbe, magáévá teszi, és egy életen át tökéletesen azonosul vele. Tiszteletreméltó döntés, fejet hajtunk e nőtípus előtt, mert felvállalja azt, hogy ebben az egyetlen szerepében fog tündökölni és nagyot mutatni. El kell fogadni azonban azt a tényt is, hogy a nők között is vannak kiváló kreatív elmék, tudós alkatok, önmegvalósító művészek, üzletasszonyok, írók, balerinák, operaénekesek, akik mind követendő példák. Ők mind benne akarnak maradni a karrierösztönző forgószélben, mert úgy gondolják, kár lenne eltékozolni tehetségüket, és megéri balanszírozni az anyaság és karrier kettősségében. Számukra nem opció egyik sem, mindkettőt felvállalják, mert csak így, ezzel élhetnek teljes életet.

Neves pszichológus barátnőm – aki érthető okokból neve elhallgatását kéri, mert ez most irreleváns a cikk szempontjából – amikor feltettem neki a kérdést, ő hogyan birkózott meg az anyaság és karrier dilemmával, azt válaszolta, természetesen nagyon nehéz volt. de semmit sem csinálna másképpen. Talán egy valamit. Ha éppen jelen van az egyik szerepében, akkor teljes egészében arra irányítja a figyelmét, arra fókuszál. Azokban a pillanatokban áll helyt, és azokat éli meg. Elmondott egy történetet, miszerint egy külföldön tartott előadásra készülve, csomagja már ott állt menetkészen az előszobában, a taxi pedig már kétszer csengetett, hogy kivigye a repülőtérre. De ő még mindig a vasalt ruhákat hajtogatta, és rakosgatta be a gyerekei szekrényébe, azt akarta, hogy távollétében minden tökéletes legyen. Ekkor a férje szeretettel átölelte, és azt mondta neki: Menj, megleszünk. Már nem vagy itt fejben, nem ezzel kellene törődnöd. Persze, szakmai sikerei és nemzetközi ismertsége nem jöhetett volna létre a szerető, támogató családi háttér nélkül.

Úgy tűnik, vannak, akiknél a karrier és anyaság harmonikus szimbiózisban él, mint a zongora billentyűi, melyek egymás nélkül mit sem érnek. Marissa Mayer (39) a Yahoo jelenlegi elnök-vezérigazgatója, 2012-ben, hat hónapos terhesen foglalta el e posztot. Szülése után mindössze két héttel újra munkába állt, de irodája közelében babaszobát rendezett be, ahol dajka vigyázott a babára. Marissa Mayert emiatt nagyon utálják az otthon szöszölgető bloggermamik, de ő mit sem törődik ezzel. Úgy találta meg az anyaság és karrier közötti egyensúlyt, hogy földrajzilag is közel helyezte egymáshoz a kettőt. Nagy önfegyelem és koncentráció szükségeltetik ugyanis ahhoz, hogy felállva vezérigazgatói székből, fejében teljesen átállítva a kapcsolót, anya üzemmódra váltson, elsétáljon a babaszobáig, és megszoptassa, megszeretgesse kisbabáját. Ez is csak úgy lehetséges, és nem tudom biztosan, lehetséges-e, de talán igen, hogy a küszöbön kiüríti az agyát, kilép az üzleti világból, és belép a hintőpor-és popsi kenőcs illatú babavilágba. Onnantól ott van jelen, és átadja magát az anyaság élményének. Vannak tisztelni való, csodálatos anyák, kiknek sorsa eleve elrendeltetett, anyává kellett válniuk, mert más szerepben el sem tudják képzelni magukat. Érdekes, ők nem hördülnek fel, hogy minek az ilyennek gyerek, ha Marissa Mayer típusú anyákkal konfrontálódnak. Sokkal toleránsabbak, szélesebb látókörűek, és elfogadóbbak, mint azok, akik nem ismerik be, de valójában feláldozták magukat az anyaság oltárán.

Anyaság és karrier tehát szépen összehangolható, és karrier nélkül is megadatik boldog anyaság, maga az anyaság is lehet karrier. Néhány multinacionális cég is kezd ráébredni arra, hogy a szüléssel a női munkaerő értekei nem csökkennek,
hanem növekednek, lásd olyan erősségek, mint teherbírás, gyors döntésképesség, és megosztott figyelem. Sajnos ez a tendencia még nem általános.