A szerelmi tartósítószer pontosan olyan, mint a szerelmi bájital.
Ugyanaz a lelkesedés és szenvedély szükségeltetik hozzá, mint a kezdeti dopamin és endorfin koktél mixeléséhez. Az első találkozás páráját, atmoszféráját kellene tartósítani, de nem ám dátumozva felrakni a kamra hátsó polcára, és soha nem elővenni többet. Az első találkozás elixírjét folyamatosan nyitogatni kell, mint egy zenélődobozt, és gyermeki ámulattal, mohó lelkesedéssel figyelni, hogyan táncol benne körben a balerina. Az első találkozásban százezer perc várakozása van, egymás tekintetében elmerülés, hormonok hullámzása és színtiszta vegytan.
Miért nem nyitod ki mégis gyakrabban szerelmet tartósító üvegcsét? Miért nem szagolsz bele, szívod magadba, és használod párodat megőrjítő és újra tűzbe hozó saját készítésű feromon parfümként? A hétköznapok szürkeségén túl, hívd újra táncba a szerelmet. Érintsen, fogjon át, szédülj el tőle.
Gyakran, ha jelképesen elkészítettük a szerelmi bájitalt, és meg is itattuk kedvesünkkel, tévesen azt gondoljuk, életre szóló szerelmi kötést alkalmaztunk, e pillanattól kezdve elegendő a passzív részvétel, ekkor szokott a kezdeti égszakadás-földindulás, vagyis szerelmi eufóriatenger méltatlanul langyos állóvízzé párologni. Ahol tűz volt, ott mindig lesz parázs, mondják. Való igaz, de a parázs sem szítható örökkön örökké, főleg, ha elsétálnak mellőle és magára hagyják, új tűzrakó helyet keresve. Ebben rejlik az első titok. A tűzet meggyújtottam, őt választottam, ragaszkodom hozzá, ha kell, órákig bajlódom a parázs felszításával, míg végül megjelenik az a kicsi láng. Nekem mégis megéri a várakozás, és a belefektetett energia. Mert ő kell, ezért nem hagyom a parazsat kihunyni.
Mégis hogyan találjuk meg a szerelem tartósításának megfelelő egyensúlyát? Ne görcsöljünk. Ilyenkor szimbolikusan az történik, hogy remegő kézzel a teljes zacskó tartalmát beletöltöm az üvegcsébe, ilyenkor a folytonos megfelelni akarás keserű mellékízt ad a szerelemnek. A kulcsfigura én vagyok, és csak két fontos tételből kell jelesre vizsgáznom, az egyik az önismeret a másik pedig a magabiztosság. E kettő biztonságérzetet ad, hiszek a tehetségemben és a női vonzerőmben, a női szerepem sikerességében. Ha pozitív az énképem, jól érzem magam a bőrömben, tisztában vagyok az értékeimmel, büszke vagyok a képességeimre. Egészséges az önértékelésem, ez megegyezik azzal a véleménnyel, amelyet a társam alkotott rólam. Szép testben szép a lelkem. Ez nem azt jelenti, hogy szupermodell az alkatom, nincs narancsbőröm és nincsenek rossz napjaim. De mindent megteszek azért, hogy a lelkem a testem külső burkában valóban jól érezze magát. Tisztában vagyok azzal, hogy egy címlapfotózáson két óra alatt készül el a smink, és két óra alatt ragasztják fel a dúsító póthajat. Én valódi akarok lenni, nem akarok ránctalan, élettelen dekoráció lenni a párom mellett. Egyszerű: lásd szépnek önmagad, és ő is annak lát majd. Mondhat bárki bármit, a párkapcsolat motorja és szíve a nő. És ha az egyik nap langyos, a másik pedig izzik a szenvedélytől, a különbség ő maga.
A szerelmi elixír lezárt üvegcséjét valóban őrizni kell, de jól látható helyre kell pakolnunk, hogy bármikor hozzáférhessünk, magunkba szippantva az első találkozás különleges illatát. Persze nem leszünk kevesebbek, ha az évek során, időnként adalékanyagként fűszerezünk kissé, ne féljünk, alapvetően nem változtat az esszencia komponensein…
