Elengedés

Az adás és az elfogadás után az egyik legfájóbb, erőt és érzékeny odafigyelést igénylő feladatunk az elengedés művészete. Tudjuk ezt jól csinálni? Tanulható-e az elengedés? Felkészíthető-e előre lélek a másik elengedésére? Minden veszteség első reakcióját a bennünk élő gyermek teszi meg. Sírunk, toporzékolunk, szorítjuk, öleljük magunkhoz a semmit, darabokra hullunk és kizárjuk a valóságot. Hullámzik bennünk a fájdalom, és olyannyira belesodorjuk magunkat, hogy hogy egy fontos dolgot elfelejtünk: definiálni az érzéseinket. Tudjuk, hogy kutyául érezzük magunkat és a lélek fájdalma semmihez sem hasonlítható. De mégsem azonosítjuk be az érzéseinket, nem adunk hangot nekik, és nem osztjuk meg azokat senkivel. A kimondatlan, azonosítatlan érzésekkel rengeteg elhasznált, negatív energia halmozódik fel bennünk. A kimondatlan érzelmek mélyre szorításával és a fájdalomra való, kizárólagos koncentrálással minden negatív, múltbeli esemény örökre kísérteni fog. Igen, valóban.  A fájdalmat meg kell élni. Bele kell sodródni a szívfájdalomba. De nem támaszkodhatunk kizárólag erre az ösztönös reakcióra. Az idő valóban tehetséges sebgyógyító. De mi történik ilyenkor? Fáj, sajog a lélek, mindenféle pszichoszomatikus tünetünk támad, amit ráfogunk a munkahelyi stresszre, a mozgásszegény életmódra vagy a helytelen táplálkozásra. Telik az idő, már nem fáj annyira, helyt állunk a mindennapjainkban és újra beilleszkedtünk a társadalomba. Az igazság azonban az, hogy soha nem engedtük el azt a negatív múltbeli élményt. Szépen elhelyezkedett bennünk látensen, alattomosan, akár egy vírus, és csak a kellő pillanatra vár, mikor aktiválódhat. Olyan, mint egy film, amit tudat alatt behívunk, és az teszi szépen a dolgát, elénk ugranak a feldolgozatlan, kezeletlen emlékek, és tönkreteszik a jelenünket. Beszéljünk és kategorizáljuk az érzéseinket. Ha csupán erősödni szeretnénk lélekben és szakemberhez fordulunk, már tudatosabban kezeljük az elengedés problémáját. Fontos: nem minden seb gyógyul be magától. Megfelelő ellátás hiányában csúnyán elfertőződik, és ott marad kezeletlenül, burjánzva, gyógyulatlanul. A bennünk megbúvó lélekrágcsálók hamis viselkedésmintákat mutathatnak számunkra, amelyekről azt gondoljuk, segítenek az elengedésben. Különböző addikciókba, függőségekbe sodorjuk magunkat. Lehetünk az alkohol, a szex, a drog rabjai. De zsibbaszthatjuk magunkat bugyuta sorozatokkal, szándékos szellemi leépüléssel, vagy kényszeres evéssel. Ezek a dolgok azonban csak ideiglenes menedékházak a valóság ellen. Pillanatnyi védelmet nyújtanak és érzéseket tompítanak, egy másik, önmagunk által felépített fiktív valóságba visznek. Az egészségre romboló mintákat is el kell engedni. Szembe kell néznünk azzal, hogy mi vezetett idáig. Tudod még, hogy ki vagy valójában? A legmélyebb szintű lelki üresség ebből fakad. Hogy elfelejtjük, kik voltunk valaha. Elengedni annyit jelent, hogy nem ragaszkodunk többé. Önként és megélt fájdalom nélkül tesszük le az adott életszakaszt a lábaink elé, vagy annak az embernek a kezeibe adjuk, akit el szeretnénk már engedni. Elengedni nem jelent fájdalmat, inkább katartikus érzés, a lélek kiszellőztetése. Elengedni annyit jelent, hogy realizáljuk, a múlton való rágódás értelmetlen, időhúzó, mihaszna tevékenység. Elengedni azt jelenti, hogy végre távolról figyelsz valakit, anélkül, hogy benne lélegeznél az életében. Ez nem egyezik meg azzal, hogy nem szereted többé, vagy nem értékeled, mint embert. Csak már nincs dolgod vele. Útjaitok kettéváltak. Az elengedés sokkal nehezebb akkor, ha valaki különös kegyetlenséggel bánt el a lelkünkkel. De megbocsájtani és elengedni a haragot, a dühöt, a frusztrációt és a bosszúvágyat szép és egyben kegyetlenül nehéz életfeladat. Pszichiáterek gyakran alkalmazzák fóbiák leküzdésénél az úgynevezett elárasztásos technikát. Ennek a lényege: ha meg akarsz szabadulni tőle, nézz szembe vele. Szemtől szemben állni a félelmet keltő ingeráradattal rémisztő és sokkoló tud lenni, de gyakran vezet eredményhez. Ha meg akarsz szabadulni tőle, beszélj róla, menj vissza az időben, ülj le vele, nézz vele farkasszemet. Csak így lehet elengedni.