Felépítetted magad, készen állsz. Múltad szelektálva, zsákokba rendezve, örökre lezárva. Nem nyitod már fel őket, nem veszel a kezedbe egyetlen darabot sem. Nem szagolsz beléjük, nem temeted bele az arcod, nem hívsz elő emlékeket, nem vágysz vissza. Lesz idő, amikor nehezedre esik majd visszaidézni a vonásait. A hangja tónusára sem emlékszel majd, a kedvenc szófordulataira… Tovább »

Vannak életszakaszok, amikor egy nő hagyja, hogy életéből kivesszenek a színek. Ő maga is erőtlenné, színtelenné válik, mozdulatai lelassulnak, mert pontosan az veszett el, ami magára vonzhatná a tekinteteket. Lényét diszharmónia uralja, szándékosan megfakult, kikopott, fáradt, vagy sötét színekkel satírozza önmagát, az élénk, fénylő és ragyogó színskála palettát a fiókos szekrény mélyére rejti. Kivész belőle… Tovább »

Álruhás igazságtevő voltam. Egy szociális tanulmány önkéntes szupervízora. Egy álruhába bújt, álarcos királylány. Nos, hogyan is kezdődött? Akkoriban meglehetősen méltatlannak éreztem elért eredményeimet a virtuális társkeresők pontrendszerében. Egyáltalán eredményeim sem voltak, a randik egy idő után kísértetiesen egyformák lettek, mintha egy virtuális kerítőnő előre leírt forgatókönyve szerint dolgoztunk volna. Néha belezavarodtam a szövegbe, és akkor nem… Tovább »

A gyermek megjelöl engem. Nem csak a megváltozott testem emlékeztet arra, hogy életet adtam. Nem csak a kitágult bőr, terhességi csíkok, és begyógyult hegek teszik rám a különös ismertető jelet, hogy anya lettem. Egy életen át tartó, élesített, beriasztott, mégis nyugalmi állapotban vagyok. Anyának lenni folyamatos monitorizálás. Egy állandóan betelt, de végtelenig bővíthető tárhelyű képzeletbeli… Tovább »

Te inkább rejtély legyél. Egy megfejteni való feladvány. Befészkeled magad a tudatába, az orrodban érzi az illatod. Magával viszi a kézfején, vele marad egész napon át. Ott vagy a gondolataiban, cirkulálsz, elárasztod a nőiséged emlékével, beléd fúrja az arcát, nem is szabadul. Lepje meg őt ez az érzés, ésszel ne fogja fel, ne próbálja megmagyarázni. Mélázzon… Tovább »

Otthon kell. Olyan, aminek a falai között, nem játszódott és nem végződött egy másik élet. Ami nem itta magába más emberek életének szagát, ahol nem járkál ki-be kihűlt kapcsolatok szelleme. Ahol nem őriznek a falak magányt, válást, elmúlást, ahol nem volt dráma. Ahol nem hagytak éjjelente csecsemőket hiába sírni, ahol nem takarítottak fel vért a padlóról,… Tovább »

Elhidegülni valakitől olyan, mint amikor valakit a sorsára hagysz. Amikor betapasztod a füled, ha valaki segítségért kiált. Ha rázárod az ajtót egy síró gyerekre és hidegen hagynak az igényei. Ha kihűlni hagysz egy szerelmet, olyan, mintha magára hagynál egy haldoklót. Ha nem akarod őt visszavágyni az élők közé, és nem akarnál összeroppanni a fájdalomtól, hogy… Tovább »

(egy Férfi gondolatai) Nekem feleség kell. Olyan, akit én fedeztem fel magamnak, meghódítottam, bókoltam neki és udvaroltam. Olyan, aki az előbbi kifejezésekhez nem használ értelmező szótárt, vagy nem tekinti azokat múlt század eleji, idejét múlt, fölösleges időhúzó tevékenységnek. Aki nem tekinti az udvarlást elhagyható lépésnek, átugorható fázisnak, aki nem néz rám csalódottan, nem dühöng, nem… Tovább »

Az olcsó áru nem tartós használatra termett, senki nem tekint rá büszkén évek múltán is, nem mondogatja, igen, rá érdemes volt várni. Az egyedi darabokból csak néhány különleges példány van. Nem hivalkodnak a kirakatban, mégis elkápráztat a fényük, és a naponta arra sétáló férfi álmodozik, eljátszik a gondolattal, milyen is lenne, ha az övé volna…. Tovább »

Életed rendezője időnként választás elé állít. Kíváncsian várja a válaszodat, mi az, amit szeretnél, melyikük kell? A tetszetős, fényes, szabályos, ám belül üres, ízetlen és keserű? Vagy a kevésbé harsány külsejű, nem standard paraméterekkel megáldott, szerényebb változat? Az előbbitől gyomorrontást kapsz a hozzáadott mesterséges adalékanyagoktól és más szemfényvesztő hókuszpókusztól, hosszú távú lelki egészségromlást is okoznak,… Tovább »