Eszter élete

Gyógyító magány

Nincsenek véletlenek. Vannak, akik okkal nem kísérnek tovább az utadon. Életed rendezője végleg kiléptette őt is a filmedből, megvonta tőle a szerepet, nincs már helye a mindennapjaidban. Arcának vonásait erőltetve fogod majd visszaidézni, homlokot ráncolva, emlékeidben kutatva, és a tömegben már fel sem ismered az arcát. Emlékezni sem akarsz, arca egykor szeretett fantomképét kiűzted hosszú… Tovább »

Ugyanaz maradj

Ugyanaz maradj, mert nem akarom évek múltán azt mondani neked, hogy amivé lettél, már nem ismerem. Nem akarom az arcodat, szemedet fürkészni kétségbeesetten, általam valaha szeretett, és külön nekem dedikált részletek után kutatva. Nem akarok minduntalan a tested melegéből bizonyságot szerezni, nem akarok a bőrödbe szippantva feromon-mintát venni, egykori lényed biztonságában nyugalomra vágyni. Nem akarok… Tovább »

A mama kedvence is lehet befutó

Mi a bajod a mama kedvencével? A lábaid előtt hever, a tenyeredből eszik és odavan érted. A szíve VIP szekciójába pakolt, ami mint tudjuk nála örökös tagság. Sosem kell megújítani, az igazolványod örökre szól, csak rajtad áll vagy bukik a saját pozíciód. Mi a probléma? Persze az, hogy a VIP szekcióban nem egyedül vagy. Egy mama… Tovább »

Az elmulasztott lehetőségek utcája

Az elmulasztott lehetőségek utcájában azok az emberek bolyonganak céltalanul, akik örökre azt az utat sajnálják, amire végül nem léptek rá. Nem léptek rá, mert túl büszkék és gyávák voltak, ráadásul  féltek is. Már nincs erőm, nincs motivációm, mondták, túl sokat csalódtam, és estem pofára, testemen és szívemen hegek sorozata, még egy csalódást nem viselek el, abba… Tovább »

Webkamera szerelmek

A webkamera szerelmek a kibertérben köttetnek. Időtartamuk limitált, addig tartanak, ameddig pattognak a szikrák  két összevillanó tekintetben, ameddig a monitoron át látni az ismeretlenül ismerős arc szembogarának tágulását. És pontosan addig, ameddig van internetkapcsolat, illetve megfelelő kép és hangminőség, ami ez esetben prózai, nem idevaló és rendkívül igazságtalan. Az ő szerelmük is valahol a fellegekben lebeg,… Tovább »

A depresszió szorításában

Van úgy, hogy csak úgy, egyszerűen kívül helyeznéd magad az életen. Mintha csak logikai, vagy stratégiai játék lenne, ahol elfáradtál a koncentrálásban és időre van szükséged, hogy feltöltődj. Azt mondanád, ebből a körből kiszállok, és majd később jövök. Túl színesek és hangosak az ingerek, amelyek érnek. Túl gyorsak az impulzusok, a képek egyetlen, színes, nyüzsgő… Tovább »

Az én bizalmam, a Te bizalmad

Az én bizalmam, a Te bizalmad. A kezedbe adtam, különösen ritka, törékeny kincsként, ezért óvatosan kezeld, ne érj hozzá durván, ne add át avatatlan kezekbe, főleg ne dobd el. Ne játszd el szerencsejátékon, ne rakd fel tétnek és ne köss rá fogadást. A bizalmat, amit kaptál sokáig én magam szorítottam félve, vigyázva, mert azt hittem,… Tovább »

Az idődet pazarlók

Ők az idődet pazarlók. Akikkel nem haladsz előre, akik életed természetes menetének élő, lélegző akadályai. Ők azok, akik megmagyarázzák, hogy miért jó egy helyben topogni az effajta emberi kapcsolat leült iszapjában. Még vissza is húznak, maradj még, hová sietsz, időtök végtelen. Eleinte éreztél némi késztetésed a fejlődésre. Láttál magad előtt színeket, fényeket, beleképzelted kettőtöket élethelyzetekbe. Láttad… Tovább »

Az exet utálni kell?

Az extől tényleg óvakodni kell? Távol kell tartani magad tőlük, mint valami betegségtől, vagy negatív erőtől, ami pusztító hatással lehet mindennapjaidra? Való igaz, a velük való folyamatos kapcsolattartásnak rengeteg egészségkárosító hatása van és számos káros mellékhatása. Egyes lezártnak hitt emberi kapcsolatok még mindig ott munkálnak bennünk. Látensen megbújnak, alattomosan lappanganak lelkünk zugaiban, és bármikor aktiválódhatnak,… Tovább »

A múltad átkelt a szivárványon

Hagyom a múltadat békében nyugodni, nem háborgatom. Az elbúcsúztatása a Te dolgod volt, semmi közöm hozzá, nem szólhatok bele. Nem tudom, miként, hová és hogyan temetted el, de biztosan tudom, nem látogatod a nyugvóhelyét, nem térsz vissza, nem viszel virágot a sírjára. A múltad sérthetetlen, privát zóna, számomra ismeretlen, örökké misztikusan zárva maradó hetedik szoba…. Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!