A köddé váló férfiak olyan életünkből vett filmek szereplői, amelyek végén ki van írva, folytatása következik, de végül valami miatt sosem tudjuk meg, hogyan fejeződik be a film. Amiről egyébként elmondható, izgalmas és fordulatokban gazdag, végre kibontakozik a cselekmény is, még a film mondanivalóját is sejteni kezdjük. Ott élünk a filmben, a hepiend bizsergető várakozásával, felszabadultan nevetünk, élvezzük, mert megérdemeltük. Aztán eltűnik a kép, sötét lesz, sosem tudjuk meg, hogyan folytatódott volna a cselekmény. Várunk és nem sikerül továbbnéznünk a filmet, mert az elszakadt a legjobb résznél. Kitessékelnek a moziból, szemünk hunyorogva, pislogva szokja meg újra a fényt, kitágult pupillánk összeszűkül, újra elvegyülünk a tömegben, és a mindennapi rutinban. Nem rajtunk múlik, elmulasztottuk a folytatást, ismétlés nincs. Mégis nehezen dolgozzuk fel, azonnal magunkban keressük a hibát, hiszen tökéletesen indult minden.
A kötelékfóbiás férfi gyötrelmes életfelfogású és elköteleződésre képtelen. A munka területén évekre előre szövi tökéletes hosszú távú terveit, de a magánéletben egy-két randit követően köddé válik, képtelen tervezni. Pedig a nők, akikkel találkozik intelligensek, csillogóak, és szépek, ám a kötelékfóbiás pasinak finom szenzorai vannak, talán túlzottan is, ezért ha megérzi, hogy a nő komolyan kezd gondolkodni kettejükről, felszívódik, a hívásokra nem válaszol, letagadtatja magát. A köddé váló férfit jobb nem zaklatni, ő már döntött. Azzal, hogy beolvasol neki csak a saját feszültségedet adod ki, torzult, sérült életfelfogásán nem változtathatsz. Ha mégis hosszabb kapcsolatba kezd, mindig te szeretsz jobban, ez világos, mint a nap. Minden lehetséges módon a kedvében jársz, kimutatod érzéseidet. A kötelékfóbiás férfi nagyon keveset ad vissza ebből, úgy érzi neki mindig több jár. Tetteit a célszerűség és gyakorlatiasság irányítja a kapcsolatban, például azért költözik már két hét után hozzád, mert egyórányi autóútra laktok egymástól, neki pedig kevés a szabadideje, tehát így ésszerűbb. Nagyon is árulkodó jel, hogy miért nem az ő lakásába költöztök. Azért mert az, az ő privát, elkerített zónája, oda hosszú távra idegeneknek tilos a bemenet.
A kapcsolat elején rámenős, odafigyelő, állandóan ajándékokat vásárol, nem a megfelelő szeretetnyelvet alkalmazva. Neked többet számítanának az elismerő szavak vagy egy őszinte ölelés. Egyre inkább szeretet-éhesebb leszel, még inkább ragaszkodsz, követelőzni kezdesz, számon kérsz. A te lakásodban él, mégsem küldöd el, hatalma van fölötted. Ahogy egyre inkább bevonódsz a kapcsolatba érzelmileg, ő ugyanilyen iramban távolodni kezd. Szeretet koldus vagy, és nem veszed észre, bármit tehetsz: lefogyhatsz, meghízhatsz, átfestetheted a hajad dögös ticiánvörösre, itt nem neked kell változnod, az ő fóbiájából adódó mélységes szorongást nem enyhítheted. Ahogy viselkedsz, ahogy megnyilvánulsz, minden tetted egy fenyegető vészcsengő a fejében, az örökre szó ott villog és vészjelez, ez az a szó, amitől émelyeg, kiütést kap, és retteg. Neki egy családi összejövetel valódi kihívás, és gyötrelmes megmérettetés. A családoddal töltött estét ezek után úgy emlegeti mint egy betegséget, vagy gyors lefolyású vírust, amit nem szándékozik még egyszer elkapni, hiszen így is alig élte túl. Neked nem vallja be, de végig azért feszengett, mert egész idő alatt a fejében lévő pánikgombot nyomkodta, ugyanis a délután folyamán újra és újra ráeszmélt, nem gondolja veled ennyire komolyan. A barátaiddal nem szívesen találkozik, mert az olyan, hogyan is fogalmazott? Intim. Időtök lejárt, te mégsem akarod észrevenni, pedig folyamatosan hibát keres benned és már hozzád sem ér. Sírsz, könyörögsz, elveszíted minden tartásodat. Nem tudod még, nem segíthetsz rajta és a kötelékfóbiás férfit átengedni a küszöbödön súlyos vétség volt. Aztán történik valami végzetes, korábban jössz haza és ott találod valakivel, az ágyatokban, illetve egészen pontosan a karácsonyi bónuszodból vásárolt saját ágyadban, és itt ezen a ponton nyílik ki a szemed. Nyolc perc, amíg ők ketten elhagyják a házat, nyolc végeláthatatlan perc, és erősen, ököl szorítva koncentrálsz, hogy ne peregjen le közös, rövid életű kapcsolatotok filmje. Élt három hónapot, de valójában mindvégig haldoklott, beteg volt már a kezdet kezdetén. Ne vigyél virágot a sírjára, ne gyászold, hiszen akkor is világgá ment volna hamarosan, ha te nem rúgod ki, egyszóval béke poraira.
Milyen jelekre figyelj, hogy elkerüld az ilyen fóbiás betegségben szenvedő férfit? Nos, a kezdetek kezdetén az álomférfi benyomását kelti. Esetleg beszámolhat korábbi kudarcélményeiről a kapcsolataiban, de úgy tűnik kétségbeesetten vágyik már egy szeretetteljes párkapcsolatra. Hamar többes számban kezd beszélni, tervezgeti veled a jövőt. Elbűvölő és ellenállhatatlan, te vagy a legfontosabb a számára, ezt kezdetben ki is nyilatkoztatja. Elhiszel neki mindent, szerelmes leszel, kimondod és kimutatod, érzelmileg és szexuálisan is elköteleződsz. Már te is tervezgetsz, vele képzeled el életed hátralévő részét. A kötelékfóbiás férfit azonban a szél hozza és szél viszi el. Fejében gyorsan aktiválódik a pánikgomb, és akkor köd előtte köd mögötte.
