Eszter élete

Maradj királylány!

Látja magát ötéves kislányként, királylányosat játszik. Anya szekrényében talált selyemkendőket köt maga köré, földig érő, szebbnél szebb, illatos, színpompás darabokat. Egy királylánynak sosem látszik ki a cipője, tudod? De ha kilátszik, az is gyönyörű. Ösztönösen jönnek bölcs gondolatai. Kicsi kezeivel szakértőn kötözget, megáll a tükör előtt, csorbulatlan, egészséges önbizalmával gyönyörűnek látja magát. Egyetlen dologgal nincs… Tovább »

Szárnyszegetten…

Vagyunk néhányan, akik azt hisszük, valamiért sosem lehetünk boldogok. A Boldogság körénk settenkedik, ránk szórja tündérporát, ránk teríti puha-meleg takaróját és amikor végre ragyogni kezdünk és átmelegszik a lelkünk, akkor elhajítjuk a takarót, lerázzuk a tündérport, minek ez nekünk, hisz úgyis szárnyszegettek vagyunk. Már nem repülünk.   Ha valaki mégis kézen fog minket és a… Tovább »

Baleset

Ha megpróbálná visszaidézni, milyen érzések kavarogtak benne a baleset előtt, azt mondaná szomorú volt, zavart és bizonytalan. De amit magának is elmulasztott akkor bevallani, az egyetlen nyugtalanító, torkon ragadó érzés volt, és kíméletlenül szorongatta a mellkasát. A félelem volt. Nem akarja újra átélni ez az érzést, nem akar emlékezni, töredékét sem akarja átélni. Ült a kocsiban… Tovább »

Ágytól, asztaltól…

Huszonegy éves, vékony ujján ott csillog a karikagyűrű. Finom kidolgozású, egyszerű véset nélküli darab, ő mégis túl vastagnak, túl kihívónak érzi. Kicsit minta nagy lenne az ujjára. Zavartan, idegesen forgatja, főleg most, a vizsgaidőszak idején. – Gyerek vagy még, hová sietsz? Nem szalad el az a fiú. A főbérlő néni nagy életbölcsességeket osztogat. – Ágy,… Tovább »

Hétezer perc…

” Ki viszi át a Szerelmet? Én egyre inkább emiatt aggódom. Ha üzit írsz, hogy taliznál velem és megihatnánk egy üccsit, inkább bele se kezdj…” Először ez a két mondat ragadja meg a férfi figyelmét. Aztán a fotó. Egyetlen profilkép, vállra lágyan omló gesztenyebarna haj, őzikebarna szemek, kifejező tekintet, kedves mosoly. Nem fekszik bikiniben állatbőrön,… Tovább »

Milyen volt szinglisége…

Milyen volt szinglisége? Kalandos, tragikomikus, ironikus néha neurotikus… De mindenképpen léleképítő. Szingliségében úgy alakult, hogy kedves segítőkész ismerős lett az autómentő, a redőnyös, a burkoló, a gumis, a karosszérialakatos. Bármikor elérhetők lettek különböző szakik, köztük egy Petiszaki nevű ártatlan kék szemű fickó, aki társkereső oldalakat meghazudtoló önmarketinggel megtűzdelve, olyan zavarba ejtően tökéletes fényképes szórólapot szerkesztett,… Tovább »

Ridegtartásról még…

Ha kitörni készülsz a ridegtartás állapotából a férfi minden lehetséges eszközzel utánad nyúl. Az ilyen deformált személyiségű ember képtelen veszíteni, hihetetlen frusztrációval tölti el bármilyen tulajdonának elveszítése, ezért kontrollál. Mindenütt jelen van, de ha nem lehet ott, kamerával felvesz, hangot rögzít, kódot tör, nyomot követ. Figyel. Vagy figyeltet. Szisztematikus, romlott agyafúrtsággal készíti elő, hogyan fogja… Tovább »

Vidd át a Szerelmet…

Elkészült. Arcán tökéletes smink, haja laza hullámokban, lábán a pántos fekete tűsarkú, csípőjén feszül a hátul kivágott selyemruha. Vörösre lakkozott körmök simítják a ruhát derekán. Kezében a nemrégen ajándékba kapott táska, visszaemlékszik, ahogyan felemás érzésekkel bontogatta a csillámló díszcsomagolást, orrában érzi még a finom bőr illatát. You’re beautiful… Gyönyörű vagy… A férfi csillogó szemekkel őt nézi…. Tovább »

Varázstűvel, varázscérnával

– A gyermeket meg kell kereszteltetni! Nem kutyakölyök az! – nagyapa szavai még mindig ott visszhangoznak a fülében. Nem kutyakölyök…  Az a reggel más volt, mint a többi. A kisfiú még békésen aludt a kiságyban, ő a kávéját kortyolta, a közeli hófedte dombokat nézte az ablakon át. A párkányon is állt a hó, rajta apró madárlábnyomok…. Tovább »

Életed egy gyönyörű kert…

Gondozd odafigyeléssel, élvezettel, szenvedéllyel! Milyen unalmas is volna, ha egész életedben csak a kerti padon ülve figyelnéd kerted történéseit. Figyelnéd az évszakok változásait, hogyan bontanak rügyet a fák, szirmokat a virágok… Unalmasan idillikus, ugye? Nem vagy kívülálló. Vegyél részt a saját életedben, legyél főszereplő, élvezd, éld meg! Vedd észre: zajlik. Az élet természetes velejárója, hogy… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!